Miközben a külföldi kommentátorok felteszik a kérdést, hogy ez most egy újabb háború-e, a nemzetközi jog szerint Azerbajdzsánhoz tartozó, de 120 ezer örmény lakossal rendelkező szakadár Hegyi-Karabah lakói számára egyszerű a képlet: szomszédos Örményországgal együtt úgy látják, hogy etnikai tisztogatást akarnak végrehajtani ellenük, azaz
elüldözni őket őseik földjéről.
Az azeriek szerint viszont az örményországi hadsereg egységei is jelen vannak a térségben, és ezzel, valamint két civil és négy katona halálával indokolta az úgynevezett „terrorelhárító akcióját”. Az áldozatok hírek szerint aknákra léptek.
Azerbaijan is shelling civilian residential areas of #Stepanakert This is a building next to us with no military target in vicinity. pic.twitter.com/EZtJsAEBNg
— Siranush Sargsyan (@SiranushSargsy1) September 19, 2023
A Karabah - vagy örmény nevén: Arcak - fővárosa, Sztepanakert elleni aknatűzben a helyiek szerint kedd éjfélig 28 ember meghalt, miközben a lakosok pincékben kerestek menedéket.
A felfokozott hangulatban Nikol Pasinján örmény miniszterelnök - aki otthon a leváltását követelő szólamokkal néz szembe - úgy fogalmazott, hogy Azerbajdzsán „földi offenzívát” indított. Mások
a „teljes körű háború” és a népirtás kifejezéseket használták.
A térségben Oroszország erői töltik be a 2020-as háború után - elméletileg - a békefenntartó szerepét. Az elmúlt hónapokban azonban nem léptek fel erélyesen, amikor az azeriek blokád alá vonták Karabahot, mert észrevették, hogy vöröskeresztes mentőkben egyes sofőrök fegyvereket csempésztek az örmények lakta körzetbe.
Szerda hajnalig Oroszország nem avatkozott be, miközben a vele korábban szorosan szövetséges Örményországban a hírek szerint tüntetők zárták körbe az orosz nagykövetséget.
Azerbajdzsán most az általa „illegálisnak” nevezett karabahi örmény „rezsim” totális megadását követeli.
„Az örmény fegyveres erőknek fel kell emelniük a fehér zászlót, leadni a fegyvereiket, az illegális rezsimnek pedig fel kell oszlatnia magát, máskülönben a terrorellenes lépések nem állnak le” – üzenték Bakuból.
Örményország azzal válaszolt a korábbi azeri vádra, hogy fegyveres erői ott vannak Karabahban, hogy tagadta az állítást.
Karabah államnak tartja magát,
saját minisztériumokkal és fegyveres erőkkel, de a külvilág nem ismeri el.
Közben a két ellenségnek egymással is szemben álló nemzetközi támogatói vannak. Azerbajdzsán mögött ott van Törökország, Ukrajna, Izrael és Pakisztán, míg Örményországot Oroszország, Franciaország, Irán és India támogatja kisebb-nagyobb mértékben.
Az azeriek jelentős túlerőben vannak: közel kétszer annyi a katonájuk - 126 ezer - , mint Örményországnak - amely tagadja, hogy Karabahban jelen lenne, de amely szoros kapcsolatban áll a területtel. Az azeriek 940 tankot tartanak hadrendben, szemben a 269 örménnyel, és ismeretlen számú török drónjuk is van.
Az Európai Unió - amely az orosz energiahordozóktól való elfordulás közepette Azerbajdzsán felé nyitott - elítélte az azeri támadást. A német külügyminiszter szerint Baku megszegte ígéretét, hogy nem alkalmaz erőt. Antony Blinken amerikai külügyminiszter a „példa nélküli” támadások leállítását követelte.