Nem úgy tűnik, hogy a nigeri puccsisták – beleértve az elnök közvetlen környezetéből kikerült testőröket – hallgatnának az ultimátumra, hogy helyezzék vissza hatalmába Mohamed Bazoum államfőt. Ebben erősítheti meg őket, hogy a hétvégén több ezer, a hatalomátvételt támogató ember jelent meg az utcákon, egyesek házilag varrt orosz zászlókkal, és a volt gyarmattartó, Franciaország-ellenes jelszavakat skandálva.
Niamey-ben, a fővárosban a tömeg megpróbált behatolni a francia nagykövetségre. Mivel ez nem sikerült, felgyújtották a kapukat, kövekkel dobálták meg az épületet, és francia zászlókat égettek.
@MazvitaJames you see it?
— YourLight⁷ (@OptimaPrime7) July 31, 2023
Before that, I will say that the Russian PMCs Wagner has a lot of weight in Africa.
In Niger, where a military coup took place this week, it's like this now.
Thousands of people gathered at the French Embassy in the capital Niamey. ㅤ pic.twitter.com/0lBeNvqjZp
2021-ben, a voksok 56 százalékával hatalomra került Bazoum kormányzatát „nyugatbarátnak” nevezik. A megválasztása utáni volt az első békés hatalomátadás a 36 év alatt négy katonai puccsot elszenvedett országban. Az africacenter.org nevű portál elemzése szerint nem lehet egyértelműen a gazdasági helyzetre fogni a mostani puccsot, különösen, hogy
az előző és a most elmozdított elnök évtizedes hatalma alatt 26 százalékkal nőtt az egy főre jutó átlagkereset.
A Világbank erre az évre 7, jövőre pedig 12,5 százalékos gazdasági növekedést jósolt, miközben az országnak sikerült irigylésre méltó módon 4 százalék körül tartani az inflációt.
Ugyanakkor
a Maliban és Nigériában zajló konfliktusok miatt 300 ezer menekülttel és határai elleni iszlamista támadások miatt 350 ezer belső menekülttel kell megbirkóznia a fővárosnak.
A szomszédos Maliban már jelen van a biztonsági szolgáltatásokat nyújtó Wagner orosz magánkatonai cég és Jevgenyij Prigozsin, a zsoldosok ellentmondásos vezetője, aki „jó hírnek” nevezte a puccsot, és felajánlotta emberei szolgáltatásait. Az azonban nem világos, hogy a katonai junta hirtelen hátat fordít-e nyugati szövetségeseinek, és inkább az oroszokkal barátkozik-e. Az országban 1500 francia katona és amerikai csapatok is állomásoznak, és az ország eddig megbízható partnere volt a Nyugatnak a dzsihadisták elleni harcban. Közben a tömeg egyes tagjainak Putyin-párti jelszavai ellenére hivatalosan Moszkva is elítélte a puccsot és Bazoum elnök szabadon engedését követelte, ahogy nyugati hatalmak is.
A nyugat-afrikai államokat egyesítő ECOWAS regionális szervezet nemcsak bírálta a puccsot, hanem erő alkalmazásával fenyegetőzött „az alkotmányos rend helyreállítására”. Nem csoda, mivel most már négy tagállamában vették át a hatalmat a katonák.
Franciaország – és vele az Európai Unió – egyre inkább teret veszít Nyugat-Afrikában. A volt gyarmati hatalommal szembeni ellenszenv szerepet játszott az elmúlt években a Maliban és Burkina-Fasoban történt puccsokban. Ezeket a kormányokat francia katonák is segítették az iszlamisták elleni harcban, de a lakosság egy része úgy érezte, Párizs beavatkozik az életükbe. A Wagner regionális térnyerésével párhuzamosan viszont nőttek a Moszkva-barát szimpátiák. A francia csapatok esetleges kivonása érzékenyen érintené a francia vállalkozásokat és a nukleáris ipart – a franciák Nigerből importálnak uránt atomerőműveikhez. Az EU behozatala negyedét építi a nigeri ércre.