A parányi Bahrein vezeti a világ legtöbb ételt elfogyasztó országainak listáját az Oxfordi Egyetem OurWorldInData (Világunk az adatok tükrében) portálja szerint. A kutatók az ENSZ-től származó információk alapján készítették el a besorolást. Eszerint a top 10:
- Bahrein
- Egyesült Államok
- Írország
- Belgium
- Törökország
- Ausztria
- Németország
- Olaszország
- Katar
- Románia
World's biggest eaters REVEALED: https://t.co/aUGCfiiOk0's interactive map ranks 184 countries based on average calories consumed per person each day (so, can you guess which nation wolfs down 4,000 kcals daily?)https://t.co/FiTJGOvCwl pic.twitter.com/vEi5UmPMJu
— judy morris (@judymorris3) July 9, 2023
Bahrein esetében 4012, az Egyesült Államok esetében 3868 és meglepetésre a harmadik (a 19. században pusztító éhínséget átélt) Írország 3850 napi kalóriának megfelelő ételt esznek meg az emberek. A nemzetközileg elfogadott ajánlás férfiak esetében 2500, nőknél 2000 napi kalória. Azaz, a bahreiniek, az amerikaiak és az írek is gyakorlatilag a női adag dupláját eszik meg.
Magyarország a maga 3320 napi bevitt kalóriájával elmarad mögöttük, és a 47. helyen áll.
2018 óta 12 hellyel csúsztunk lejjebb az életfogyasztási listán. A Wikipédia 2018-as adatai szerint ugyanis hazánk akkor a 35. volt a 171 országból álló listán az akkor bevitt 3316 napi kalóriával. Érdekesség, hogy 2019-ig folyamatosan nőtt a bevitt kalóriamennyiség és 2020-ban vettünk vissza – napi 30 kalóriával. A legkevesebbet – átlagban napi 2935 kalóriát – a rendszerváltás után, 1996-ban vittünk be. A „rekorder” a kései Kádár-korszakban 1986 volt, 3604 kalóriával.
A magyarok kevesebb kalóriát visznek be, mint a moldovaiak?
Ami az idei adatok tükrében megnyugtathat bennünket: Európában és a régióban több országban eszik túl magukat az emberek a magyarokhoz képest. Például Ausztriában, Franciaországban, Lengyelországban, Luxemburgban, Portugáliában, Norvégiában, Montenegróban, Hollandiában, Nagy-Britanniában is, de még a szegénynek számító Moldovában is. Illetve ettek,
mert a 2020-as adatok még nem tükrözik az azóta elszabadult élelmiszer-infláció okozta helyzetet.
Ukrajna – már a háború előtt is – kevesebb kalóriából élt meg, mint Magyarország: 2019-ben 2936, egy évvel később 2967 kalóriából.
Az új adatok szerint a 184 vizsgált országból 173-ban esznek többet az ajánlott női adagnál a lakosok.
Globális elhízásjárvány
Egy még sokkolóbb szám: napjainkban a Föld egymilliárd lakosa elhízott, míg 1970-ben csak 175 milliós volt az adat. A mostani listavezető parányi és gazdag Bahreinben minden negyedik ember.
Az adatokról tudósító Daily Mail című brit lap megjegyzi: a listát a háztartások által vásárolt és nem a ténylegesen elfogyasztott étel alapján állították össze – azaz nem tudni, mennyit dobtak ki.
Viszont tény, hogy világszerte nő a bevitt kalória mennyisége, a feldolgozott – és a hasznos tápanyagokban szegényebb – készételek fogyasztása, a műszakokkal járó rendszertelen alvás, a bioritmust megzavaró képernyők és a 24 órás, passzív életmód miatt is.
Egyes szakértők szerint ez ördögi körhöz vezet – az ember még többet eszik, hogy fontos tápanyagokhoz jusson.
Kik az éhezők?
Míg a világ nagy részén az embereknek van annyi pénzük, hogy túltolják a bevitt kalóriákat (bár a ebben a szegénységből fakadó, alacsonyabb minőségű ételek vásárlása is közrejátszik), a lista másik végén ott vannak az éhezéstől szenvedő országok:
- Jemen – 1957 Kcal/nap
- Zimbabwe – 1853 Kcal/nap
- Madagaszkár – 1770 Kcal/nap
- Burundi – 1696 Kcal/nap
- Közép-afrikai Köztársaság – 1641 Kcal/nap
Utóbbi azért kerül be rendszeresen a hírekbe, mert Faustin-Archange Touadéra elnök az orosz Wagner magánkatonai cégre támaszkodva tartja fent hatalmát a lázadókkal szemben. Az országban – az évtizedes, és 2021 óta kevésbé intenzív konfliktus nyomán – akut probléma az alultápláltság és a tiszta ivóvízhez való hozzáférés hiánya.
Meglepő módon gazdagabb államokat is találunk a rangsor legalján: például Andorrát, San Marinót, Monacót és Szingapúrt – viszont az ő esetükben nincs kalóriamennyiség feltüntetve, ami arra utalhat, hogy ők nem szolgáltattak feldolgozható adatot.
Emlékeztető: a lista a 2020-as adatokra támaszkodik – azaz, még nem érezhető belőle az ukrajnai háború által is gerjesztett élelmiszer-drágulás egyes országokban mutatkozó hatása, ahogy az sem, hogy hogyan hatott a mostanra éhezés sújtotta Afganisztánra a 2021-es tálib hatalomátvétel.