Jens Stoltenberg, a NATO jelenlegi főtitkára nem akarja meghosszabbítani megbízatását, miután közel kilenc évig töltötte be a pozíciót. Októberben már új NATO-vezető jöhet, és úgy tűnik, Ursula von der Leyen nem bánná, ha ő lenne az.
Stoltenberg utódlásáról még nincs hivatalos bejelentés, várhatóan a következő hónapban jelennek meg majd az aspiránsok. Egyes országok kelet-európai, mások női, míg Emmanuel Macron francia elnök EU-országból származó jelöltet akar. (Stoltenberg norvég.)
Érdemes megjegyezni, hogy a NATO-főtitkár esetében nincs hivatalos és publikus választási protokoll. Annyi ismert, hogy a 30 tagú szervezet tagjai zárt ajtók mögött, egyhangú döntéssel választják meg a vezetőt. Ez pedig megnehezíti von der Leyen dolgát annak ellenére, hogy az ukrajnai háború kérdésében a NATO-retorikát idézik a megjegyzései.
A brit média szerint
Rishi Sunak kormánya megpróbálná elkaszálni von der Leyen esélyeit,
arra hivatkozva, hogy rosszul teljesített a német védelmi tárca élén és – ahogy a The Telegraph konzervatív brit napilap fogalmaz – „katasztrofális állapotban” hagyta a Bundeswehrt. (Olaf Scholz kancellár épp a napokban volt kénytelen közölni: Berlin nem tud több fegyvert adni Ukrajnának, mert kifogynak a hadsereg készletei).
A briteknek az sem tetszik, hogy von der Leyen megpendítette, hogy az EU-nak saját haderőt kéne létrehoznia tagállamai hadseregéből.
A fentiek nyomán Rishi Sunak a brit védelmi minisztert, Ben Wallace-t szeretné betolni a posztra, aki értésre adta, hogy tetszene is neki a feladat. Ha Wallace-nak sikerül megelőznie von der Leyent, akkor több mint 20 év óta ő lesz az első brit NATO-főtitkár, de nem az egyetlen, hanem sorban a negyedik. Egyetlen tagállam sem adott annyi főtitkárt, mint a szigetország.
A Telegraph szerint a britek explicite nem vétóznák meg von der Leyent, mivel úgy vélik, hogy más tagállamoknak is vannak fenntartásaik és azok amúgy is „eltántorítanák” a poszttól.
A német média közben Pedro Sanchez spanyol miniszterelnököt tartja esélyesnek Wallace mellett. Felmerült még Mark Rutte holland miniszterelnök neve, de őt a balti államok „túl puhának” tartják Oroszországgal szemben.
Kaja Kallas észt miniszterelnök és Chrystia Freeland kanadai pénzügyminiszter is versenyben van a posztért. Utóbbi édesanyja révén ukrán származású, és közvetlenül a Szovjetunió összeomlása előtt élt is Ukrajnában, ahol felfigyelt rá a KGB. Őt az Egyesült Államok kiszemelt jelöltjének tartják, de ellene szól, hogy Kanada nem teljesítette a NATO felé azt a vállalást, hogy a GDP két százalékát a védelemre költse.