A világ most a példátlan emberi tragédiákat okozó földrengések kapcsán figyel Törökországra és Szíriára.
Előzőleg azonban Erdogan elnök azzal keltett diplomáciai vihart, hogy közölte: a nyugati követségek „megfizetnek”, ha folytatódnak a konzulátusok bezárásai.
Franciaország, Németország, Olaszország, az Egyesült Államok és mások
azonnali terrorfenyegetésre hivatkozva
függesztették fel isztambuli konzulátusaik működését. Szerintük fokozott veszélyben voltak Törökroszágban a polgáraik – akiket figyelmeztettek is erre –, továbbá keresztény és zsidó vallási intézmények is.
Ankarát viszont mindez úgy feldühítette, hogy a múlt héten berendelte kilenc nyugati ország nagykövetét a külügybe. A török fél fő sérelme az volt, hogy a nyugatiak nem osztották meg vele a fenyegetésekről szóló bizonyítékokat.
„Bekérettük a nagyköveteiket, megkapták a szükséges ultimátumot és megmondtuk nekik: drágán megfizettek ezért, ha folytatjátok” – mondta Erdogan török fiatalokkal találkozva. Megjegyzései vasárnap, még a hétfői, többezer ember életét követelő földrengések előtt kerültek adásba.
A török álláspont szerint a nyugati diplomáciai lépések „szándékosak”, miközben nem volt hihető biztonsági fenyegetés. Vasárnap a török rendőrség közölte:
15, az Iszlám Államhoz kötött és nyugati konzulátusok és nem muszlim vallási intézmények elleni állítólagos akciókat tervező gyanúsított letartóztatása után sem találtak konkrét fenyegetésre utaló bizonyítékot.
Viszont azt elismerték, hogy a gyanúsítottak instrukciókat kaptak a svéd és holland konzulátusok valamint keresztény és zsidó vallási helyek elleni támadásokra.
Törökország közben azt sérelmezi, hogy a svédországi török követség előtt koránégetést tartottak, majd Rasmus Paludan radikális svéd-dán politikus ezt megismételte egy dániai mecset előtt. Sőt hozzátette: ezt minden pénteken megteszi, amíg Svédországot fel nem veszik a NATO-ba. Erdogan erre hivatkozva mondta azt, hogy nem támogatja Stockholm felvételét a szövetségbe, amelynek Törökroszág is tagja.
Most azt a vádat is megfogalmazta, hogy „a nagyhatalmak” be akarnak avatkozni a májusi, török választásokba és ezért „gusztustalan kampányokat indítanak ellenem”. Erdogan szerint „biztonsági fenyegetés” érzését akarják kelteni és ezzel a török turisztikai ágazatot akarják célba venni.
Az ágazat tavaly rekordévet zárt, közel 18 milliárd dolláros bevétellel, ami 27 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Ebben szerepet játszhatott a törököknek nagy nehézséget okozó, magas infláció, amely leértékelte a nemzeti valutát. Továbbá, az orosz légitársaságok európai bojkottja miatt a Törökország felé megnövekedett orosz forgalom.
Visszatérve a nyugati országokkal kirobbant diplomáciai feszültségre: a földrengés tragédiája okozta együttérzés talán segíthet tompítani azt. Joe Biden amerikai elnök hétfőn együttérzését fejezte ki, amikor beszélt Erdogannal és közölte, hogy Washington mentő- és egészségügyi csapatokat és segélyt küld.