Miután sikeresen megdrágította britek milliói számára a lakáshitelt és lapátra tette gazdasági programja társszerzőjét, Kwasi Kwarteng pénzügyminisztert, Liz Truss bocsánatot kért.
A minden oldalról támadott brit kormányfő azonban a BBC-nek adott interjújában értésre adta, hogy nem akar lemondani.
Bár a testbeszéd már bizonytalanságra utalt,
Truss egy rövid szünet után úgy válaszolt, hogy ő vezeti majd a kormányzó konzervatívokat a közvetkező választásokon.
„Elismerem, hogy hibákat követtünk el. Sajnálom a hibákat, de korrigáltam őket. Új pénzügyminisztert neveztem ki, helyreállítottuk a gazdasági stabilitást és a pénzügyi fegyelmet... Amit most akarok tenni: megvalósítani a célokat a közvélemény számára” – magyarázta.
Tényleg korrigálta? – hördülhetett fel több millió brit, aki vagy sokkal drágább lakáshitelt kap, ha kap, vagy kénytelen közel a duplájára ugró havi törlesztőt fizetni. A következő csapás az, hogy elitjük baklövései nyomán a rendteremtésre kinevezett új pénzügyminiszter, Jeremy Hunt megnyirbálja a némi megkönnyebbülést jelentő rezsikönnyítést. A program immár nem két évig tart, hanem áprilisban lejár.
Az átlagcsalád éves bontásban addig 2500 fontos fogyasztásra számíthat (ami a tavalyi duplája). Viszont a kedvezmény korai megvonása nyomán készülhet, hogy
a következő számlák már évi 4300 fontnak felelnek majd meg.
Truss és Kwarteng fedezetlen adócsökkentési kísérletét is visszavonja Hunt: nem lesz egyszázalékos jövedelemadó-mérséklés, azaz ez is nyomást jelent a magasabb számlák és infláció sújtotta briteknek.
Marad az ingatlanilleték-kedvezmény. De kinek jó ez? Akinek van ebben a helyzetben lakásra való pénze és valószínűleg készpénze – azaz nem az átlagpolgárnak. Azok sem járnak jól, akik befektettek és osztalékból (is) éltek. Ezt az adókedvezményt is visszavonja a brit pénzügyi tárca. És emelkednek az úgynevezett „bűnadók”, azaz a cigaretta és az alkohol illetéke. A leggazdagabbak adócsökkentését és a tervezett társaságiadó-könnyítést már korábban visszavonták.
Közben Hunt jelezte, hogy a közkiadások csökkentésére is készül, és
még a Truss által beígért megnövelt védelmi kiadások is veszélybe kerültek.
Amire Ben Wallace védelmi miniszter (egyébként potenciális Truss-utód) kiszivárgott hírek szerint lemondással fenyegetőzött.
Az egyik visszatérő kérdés most ezt: akkor ki a főnök? Bár sok kommentátor szerint Truss politikai haláltusáját vívja, egy felmérés szerint egyelőre még maradt egy kicsi játéktere. Ugyanis a YouGov által megkérdezett konzervatív párttagok 55 százaléka akarja, hogy menjen, és 38 százaléka, hogy ne. Ezek voltak azok az emberek, akik között két hónapja győztesen került ki a választásból. Saját hívei közül 38 százalék menesztené és 57 százalék tartaná a hatalomban.
A Truss végét akarók egyharmada Boris Johnsont ültetné vissza a Downing Street 10-be.
A miniszterelnök sorsa azonban most nem a szélesebb tagság, hanem a parlamenti frakció kezében van és a borotvaélen táncoló kormányfő szerdán találkozik befolyásos bizottságuk elnökével – ezután derül ki, hogy valójában mekkora rajta a nyomás.