Nyugati vezetők eddig arról beszéltek, hogy elkerülhetetlenül bekövetkezik az ukrán főváros elleni totális orosz támadás. A Kijev felé északról tartó – és a levegőből látható – masszív menetoszlop azonban jobbára elakadt: vagy az ukránok ellenállása miatt, vagy mert az oroszok valami másra készülnek.
Egyes elemzések szerint az oroszok olyan veszteségeket szenvedtek, amelyek miatt nincs elég erejük ostromgyűrűbe fogni az ukrán fővárost. „Nagy kérdés, hogy Moszkva meg akarja-e támadni Kijevet. Szerintem bombázás nélkül ez nagyon sokba kerülne neki.
Nem mondom, hogy nem lépik meg, csak azt, hogy nem tudom.
A támadó ilyen helyzetben felméri, hogyan használja fel a lőszert. Azt hiszem, ki kell várnunk, hogy meg akarják-e támadni vagy meg akarják-e fojtani Kijevet?” – mondta az Independent által idézett illetékes, aki szóhasználata és a lakosok számára tragikus helyzet klinikai leírása alapján magas rangú katonatiszt lehet.
Kijevben péntekre véget ért a 35 órás kijárási tilalom, ami előírta, hogy csak különleges engedéllyel lehetett kimenni az utcára. A szemtanúk arról számoltak be, hogy az orosz erők a külvárosokban álló toronyházakat lövik és észak-nyugatról blokkolják a fővárost. Ruszlan Levijev, a Conflict Intelligence csoport nevű biztonsági-elemzőközpont alapítója szerint az oroszoknak további két hétbe telhet, mire valamennyire hatásos ostromzár alá tudják venni a várost.
Az ukrán vezetés közben arra kérte azokat a férfiakat, akik elhagyták Kijevet, hogy térjenek vissza a város megvédésre, Vitalij Klicsko polgármester pedig közölte:
az oroszok soha nem foglalják el a várost.
Péntekre az oroszok máshol sem értek el propagandaértékkel felérő hadisikert. Nem foglalták el a Kijev közelében fekvő Irpinyt vagy Markivot, és nem támadták meg a jelentős mértékben orosz ajkú és az orosz kultúrában kiemelt helyet elfoglaló Odesszát, Ukrajna tengerparti nagyvárosát. Ugyanakkor azt állították, hogy behatoltak egy másik kikötővárosba, Mariupolba, melynek elfoglalásával össze tudnák kötni a 2014-ben elcsatolt Krímet a Moszkva-barát lázadók által uralt kelet-ukrajnai szakadár köztársaságokkal.
Magában a városban a korábbi optimista nyilatkozatok után, hogy a legtöbb ott menedéket kereső ember túlélte a helyi drámaszínház elleni bombázást, a pénteki hírek még mindig arról szóltak, hogy takarítják a romokat és keresik a túlélőket.
Közben Moszkva ENSZ-nagykövete megismételte az orosz vezetés állítását: nem ők támadták az épületet. „Sok a hamis hír, információs háború folyik, amely nagyobb, mint a csatamező, és aki megnyeri az információs háborút, az nyeri meg a háborút” – magyarázta Vaszilij Nyebenzia a Sky Newsnak. Az ENSZ Biztonsági Tanácsában elmondott beszédében pedig elismerte: tudtak a színház előtti, gyerekekről szóló feliratokról és
„a színház soha nem merült fel célpontként”.
Megismételte azt az állítást is, hogy szélsőjobbos radikálisok uralják a várost, akik „szinte az egész lakosságot a sírba akarják rángatni”. Amire a brit kormány egyik védelmi államtitkára azt mondta: „nem tudja, hogyan tud a nagykövet aludni, ha ilyeneket mond”.