Sir Alex Younger, a brit MI6 kémszervezet volt vezetője szerint a nyugati koalíciós erők távozása után polgárháború robbanhat ki az egyre inkább teret nyerő tálibok és a Nyugat által támogatott afgán kormány között. Ugyanezt jósolta Austin Miller tábornok, az amerikai erők parancsnoka.
Az amerikai haderőt szeptember 11-ig – a 2001-ben történt megrázó terrortámadások évfordulójáig – akarja kivonni a Biden-kormányzat.
Ez volt Amerika leghosszabb háborúja, de úgy tűnik,
Washingtonnak sem sikerült felszámolnia az iszlamista fenyegetést, ahogy az 1980-as években Szovjetuniónak sem
– amellyel szemben Amerika annak idején a mudzsahed-harcosokat támogatta.
Kommentátorok szerint a 20 éven át tartó „nemzetépítés” ellenére a radikális tálibokkal vívott háború nem ért véget, hanem éppenséggel egyre intenzívebbé válik.
Közben úgy tűnik, vasárnapra csendben kivonták az amerikaiak mellett a legtöbb véráldozatot elszenvedő brit erőket – ahogy az Observer című brit lap megjegyezte:
„a hátsó ajtón át, mindenféle fanfár és ünnepség nélkül”.
Amerikai függetlenségi napját, július 4-ét pedig „Afganisztán magára hagyása napjának is lehetne nevezni” – tette hozzá keserédes iróniával az újság.
Ez viszont hatalmas hiba lehet – mondta Sir Alex Younger volt brit kémfőnök a Sky Newsnak, aki a 2001-ben indult „terror elleni háború” veteránja.
Younger egyszerre ismerte el burkoltan, hogy a múlt századi szovjet invázió is az iszlamizmus megfékezését célozta, miközben „nagyon aggódik”, hogy „Oroszország kihasználhatja a helyzetet és árthat a briteknek és az amerikaiaknak”. Szeptember 11. mellett 1989. február 16. – a szovjet kivonulás napja – a másik jelentős dátum. A Nyugat utána hátat fordított Afganisztánnak, ami nyomán ott létrejöhettek az Al-Kaida terrorista kiképző táborok. Sikeresen visszaszorítottuk a terrorcsoportokat, de ezek képesek újra erőre kapni és nőhet a Nyugat elleni fenyegetés – fejtegette.
Emellett elismerte:
a nemzetközi közösség kudarcot vallott, nem volt realista elképzelés az afgán állam újjáépítése.
Donald Trump volt amerikai elnök pedig hibát követett el azzal, hogy konkrét kivonulási dátumot határozott meg, ahelyett, hogy a kivonulás ígéretével próbált volna nyomást gyakorolni a tálibokra.
Azt követően, hogy Joe Biden amerikai elnök két hete bejelentette a NATO-erők szeptemberi kivonulási dátumát, a tálibok masszív offenzívába kezdtek a közép-ázsiai volt szovjet tagállamok, Türkmenisztán, Üzbegisztán és Tádzsikisztán határai mentén. Egy sor elhagyott afgán katonai bázist foglaltak el a hátrahagyott haditechnikával együtt és június 22-én és 27-én határposztok felett szerezték meg az ellenőrzést, amikor az azokat védő afgán katonát átmenekültek Tádzsikisztánba és Üzbegisztánba.
A Demokráciavédelmi Alapítvány nevű szervezet felmérése szerint az ország 419 körzetéből 140 már a kezükben van és 170-ért folyik a harc. Ez azt jelenti, hogy
az afgán kormány mindössze az ország egynegyedét irányítja.
Közép-Ázsiára az jelent veszélyt, hogy bár a tálibok főként a pastu etnikai csoportból kerültek ki, immár feltűntek vele szövetséges helyi üzbég és tádzsik iszlámista csoportok is, amelyek destabilizálhatják a közép-ázsiai államokat – ez viszont aggodalommal tölti el a szomszédos Oroszországot.