Az izraeli légierő által szombaton Gázában megsemmisített toronyban ott volt az AP amerikai hírügynökség képviselete is, aminek nyomán Joe Biden amerikai elnök elszánta magát, hogy önmérsékletre intse szövetségesét.
Miközben a hazai és külföldi palesztin-párti tüntetések és kongresszusi képviselők révén is egyre nagyobb nyomás alá került, hogy határozottabban foglaljon állást, Biden hétfőn felhívta Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt. A Fehér Ház szerint egy finoman megfogalmazott nyilatkozatot olvasott fel, amiben támogatta az Izrael és a Gázát uraló militáns Hamász közötti lehetséges tűzszünetet, de nem követelte az azonnali fegyvernyugvást.
„Az elnök bátorította Izraelt, tegyen meg mindent az ártatlan polgári lakosok védelmében” – állt a beszélgetés leiratában. Egy illetékes szerint a megfogalmazás tudatos: a Fehér Ház kitart amellett, hogy Izraelnek joga van megvédenie magát. Emellett Washington az ENSZ-ben háromszor is megvétózta a Biztonsági Tanács határozati javaslatát, amely „súlyos aggodalmát” fejezte volna ki a növekvő számú polgári áldozat miatt.
A Hamász rakéták sokaságával sorozta meg Izraelt, miközben a szomszéd pusztító légicsapásokkal válaszolt. A harcokban több mint kétszázan, döntő többségükben palesztinok haltak meg, miközben az izraeli áldozatok száma hétfőn tíz körül járt. Gázai illetékesek szerint döntő többségük polgári lakos és sok köztük a gyerek is, míg Netanjahu izraeli miniszterelnök azt ismételte, hogy „terrorcélpontokat” támadtak.
Közben Washingtonban Joe Biden azért van kényelmetlen helyzetben, mert el akarja fordítani az amerikai külpolitika fókuszát a Közel-Kelettől és inkább Kínára, Oroszországra, valamint a klímaváltozásra akar koncentrálni.
Fegyverkérdés
A Newsweek hírmagazin közben azt írta, hogy az Izrael számára a múlt hónapban jóváhagyott, 735 millió dolláros fegyvereladások tételei között szerepelnek azok a precíziósnak mondott eszközök is, amelyekkel Izrael többszáz gázai célpontot támadott.
Ezek között vannak a JDAM-nek – közös közvetlen támadó muníciónak – nevezett lőszerek, amelyek „okos bombákká” változtatják a rakétákat. Épp ilyen lőszerekkel rombolták le szombaton az Izraeli Védelmi Erők a gázai Al-Dzsalaa tornyot, amelyben magánlakások mellett ott volt az AP hírügynökség és az Al-Dzsazíra hírtévé helyi irodája is. A légicsapásban senki sem halt meg, mert Izrael előre szólt és sikerült mindenkit evakuálni.
A Newsweek megjegyzi, hogy a már jóváhagyott amerikai fegyvereladás része egy csütörtökön lejáró „revíziós időszak” – azaz a Fehér Háznak lehetősége van felülvizsgálni az ügyletet.
Az amerikai kormányszervek viszont megpróbálták elkenni a kérdést. Jen Psaki fehérházi szóvivő szerint a riportereknek a külügyminisztériumnál kell kutakodniuk, a minisztérium viszont ködösen fogalmazva azt mondta: egy szövetségi törvény miatt nem beszélhetnek nyilvánosan ellenőrzött export-szabályozás alá eső védelmi eszközök közvetlen kereskedelmi eladásairól”.
Bár Biden és mások bírálták Izraelt a médiaközpont megsemmisítéséért, 1999-ben a NATO-erők úgy bombázták le a Szerb Rádió és Televízió belgrádi székházát, hogy a támadásban 16-an meghaltak. Az érvelés az volt, hogy „meg kellett zavarni a Jugoszláv hadsereg parancsnoki és kommunikációs hálózatát”, továbbá az, hogy a jugoszláv médium „fontos szerepet játszott a koszovói lakosság elleni propaganda-háborúban”.
A NATO-szövetségesek közük Franciaország ellenezte a csapást, az Amnesty International jogvédő szervezet pedig háborús bűntettnek nevezte azt. A volt Jugoszláviával foglalkozó Nemzetközi Törvényszék jelentése szerint a tévészékház „legitim katonai célpont volt... a halálos áldozatok száma pedig nem volt aránytalanul magas”.