Közeleg a NATO-vezetők találkozója és nagy kérdés: lesz-e nagy családi összeveszés az ünnepi asztalnál?
Erdogan török elnök azzal ágyazott meg a jó hangulatnak, hogy a hétvégén „agyhalottnak” nevezte a törökök szíriai beavatkozását bíráló Macron francia elnököt. Korábban viszont Macron nyilvánította agyhalottnak magát a szövetséget a Trump-kormányzat egyoldalú szíriai kivonulása miatt.
Erdogan a csúcs fekete báránya lehet, mivel egy ellenséges szövetségi rendszer tagjaként látványosan barátkozik Putyin orosz elnökkel és rakétavédelmi rendszert is vett tőle. Az sem zavarta, hogy emiatt hazája nem kaphat F-35-s amerikai lopakodó harcigépeket.
Nincs tehát egyetértés, hogy hogyan viszonyuljon a szervezet a hidegháború idején létezése okát szolgáltató Szovjetunió utódjához, Oroszországhoz – bár a hivatalos vonal az, hogy Moszkva „destabilizál, provokál valamint agresszív és felelőtlen retorikát folytat nukleáris kérdésekben”.
A NATO központ Moszkvával szemben támogatta Washingtont, amikor az az oroszokra mutogatva felmondta az 1987-es Középhatótávolságú Nukleáris Erőkről szóló szerződést. A szövetség azzal is nemtetszést keltett Moszkvában hogy többezer katonát vezényelt a balti államokba és rakétavédelmi rendszert telepít Romániába és Lengyelországba.
Az oroszokkal való szembenállás mellett ugyanakkor ott van a belvita: az amerikai Trump-kormányzat elégedetlensége azzal, hogy sok tagállam kevesebbet költ védelemre, mint Amerika akarja.
A Szövetség tagjai még 2014-ben állapodtak meg arról a célról, hogy a nemzeti GDP 2%-ra tornásszák fel védelmi kiadásaikat. Az ezt követő években csak néhány tagállam vette ezt komolyan, a többiek nem. A NATO jelenlegi becslése szerint csak az Egyesült Államok, a britek, két balti állam, Görögország és Lengyelország érte vagy haladta meg a célt.
Ezt követően jött Trump, aki időnként megkérdőjelezte a NATO értelmét, máskor azt dörögte a többieknek, hogy „fizetniük kell”. „Mi vagyunk a hülyék, akik fizetnek mindenért. Igazából egy sor ország tartozik nekünk pénzzel” – mondta és első helyen említette Németországot.
Trump és a hozzá értékvilágban közel álló vezetők közé viszont éket verhet, hogy az amerikaiak be akarják emelni az 5G-s mobiltechnológiában vezető Huawei kínai telekomcég és Peking támasztotta kihívást a napirendbe.
„Régen volt a NATO ilyen verbális ostrom alatt, mint az elmúlt hónapokban”
– írta Judy Dempsey, a Carnegie Europe kutatóintézet egyik vezető munkatársa a múlt héten.
„Az a tény, hogy a találkozót nem hívják csúcsnak, jól mutatja, hogy nem nagy csinnadratával ünneplik a születésnapot, hanem éppenséggel bizonytalansággal és aggodalommal” – írta.
A média előtt ugyanakkor a mostani „Vezetői Találkozó” résztvevői igyekeznek majd a védelmi erő egységét és szavahihetőségét hangsúlyozni – mondják szakértők. Mások megjegyzik: Rasmussen főtitkár igyekszik majd a beszélgetést a NATO agyáról a NATO izmaira terelni.