Jobb később, mint soha - több mint egy évvel azután, hogy jelenlétük az unióból való kilépésre sarkallta a briteket, a londoni kormány hatástanulmányt rendelt meg arról, hogy mit is jelent a szigetországnak az EU-s munkavállalók - vagy itteni szóhasználattal élve: migránsok - jelenléte.
A tanulmány elkészítésére egy évet adtak, így az a 2019-es kilépési dátumot nem sokkal előzi majd meg. A brit kormány az eredménynek megfelelően akarja formálni bevándorlási politikáját.
Mindez akkor történik, amikor érzelmi vagy gazdasági okokból sok európai migráns - a szó eredeti, és nem a politikusok által eltorzított jelentésének megfelelően - elkezdett hazatérni, azaz brit földön való jelenléte valóban csak ideiglenesnek bizonyult.
Bár a brit cégek megkongatták a vészharangot, hogy nem lesz elég dolgozójuk és a brit egészségügyi szolgálat már most szembesül a problémával, a brit kormány folytatja a hazafias retorikát.
Brandon Lewis belügyi államtitkár csütörtökön azt mondta: a brit kilépés 2019-ben várható napján leáll a dolgozók szabad mozgása Nagy-Britannia és az Európai Unió között.
Addigra már új bevándorlási rendszert vezetnek be
- ígérte.
“Amint kiléptünk az EU-ból, a kormány olyan, saját bevándorlási rendszert vezet be, amely figyelembe veszi a brit cégek, de a társadalom érdekeit is” - írta Amber Rudd belügyminiszter a Financial Timesban.
Ő volt az a miniszter, aki tavaly felvetette az ötletet, hogy a brit cégeket nyilvános adatszolgáltatásra kellene kötelezni, hogy alkalmaznak-e külföldieket. Ezt a javaslatot - amely egyfajta szégyenlistázást eredményezett volna - gyorsan visszavonták.
Rudd most hozzátette: a már Nagy-Britanniában élő uniós munkavállalóknak nem kell aggódniuk, “nem esnek le a szikláról”, azaz nem kell váratlan változásra felkészülniük, amikor a britek végül kilépnek az unióból.
Mindeközben folytatódik a vita a Brexit várható gazdasági hatásairól. Miközben az üzletekben - az angol font gyengülése miatt - már érezhető a drágulás, Nigel Farage, a Brexitet kiprovokáló Brit Függetlenségi Párt volt vezére azzal helyezte nyomás alá a kormányt, hogy az elárulta a választókat.
Brüsszel és a maradáspártiak viszont a másik oldalról azzal gyakorolnak nyomást Theresa May kabinetjére, hogy felkészületlenül indította be a folyamatot. A válás különösen összetett problémának bizonyul, aminek egyik vitás pontja a brit kormány döntése, hogy kilép az Euroatom szerződésből.
Ezzel nemcsak a rák kezelésében fontos radioaktív izotópok elérhetősége válik kérdésessé, hanem a nukleáris hulladék tárolása is. A britek már jelezték, hogy megállapodás hiányában visszaküldik a kontinensre azt a sugárzó anyagot, ami európai atomerőművekből származik.
Miközben az eddig globális pénzügyi központnak számító londoni Cityt a cégek elvándorlása fenyegeti, a Brexit-pártiak sikert könyvelhettek el azzal, hogy a BMW autógyártó a héten jelezte: a Brexit ellenére a szigetországban gyártja majd a Mini elektromos változatát.