Újabb problémát észleltek a NASA rakétáján, ami miatt várhatóan ismét elhalasztják a következő emberes holdmisszió, az Artemis-2 március elejére kitűzött indítását.
„Az Artemis-program a NASA új Holdra szállási programja, ezt még az előző ciklusában hirdette meg Donald Trump, akkor egy 2024-es céldátummal. Azóta sok csúszás volt, és most az Artemis-2 lesz az első emberes küldetés, ami megkerüli az égitestet, az Artemis-3-mal pedig remélhetőleg még ebben az évtizedben sikerül is leszállni” – mondta az InfoRádióban Szabó Olivér Norton, a Svábhegyi Csillagvizsgáló bemutató csillagásza. Hozzátette,
ennél kicsit ambiciózusabb az egész Artemis-program, ugyanis hosszú távon szeretnének egy állandó holdbázist kiépíteni személyzettel, illetve ez már valamennyire az előkészítése a mostanra már tényleg tudományos fantasztikumba illő Marsra szállásnak.
A szakértő elmondta, az Artemis 2 is végez majd tudományos kísérleteket, maga az űrhajó is fel lesz szerelve mindenféle detektorokkal, és több kisebb műholdat is pályára állít majd a Föld-Hold térségben, de a küldetés igazi feladata valójában az űrhajó kipróbálása. A csillagász hangsúlyozta: 50 év után most először tér vissza az ember a Hold közelébe, így nagyon fontos, hogy minden egyes rendszert leteszteljenek, és azok képesek-e rendeltetésszerűen működni a 10 napos misszió során.
Arra a kérdésre, hogy miért merül fel ilyen sok gond, ha 50 évvel ezelőtt már volt a NASA-nak sikeres holdmissziója, Szabó Olivér Norton azt felelte, hogy a mostani egy teljesen másik koncepció.
Bár azóta fejlődött a technológia, az embert a Holdra juttatni képes rakéták esetén ez nem igaz, ugyanis senki sem próbálkozott ezzel az elmúlt öt évtizedben, így gyakorlatilag újra kellett kezdeni a folyamatot.
A szakértő leszögezte: nyilvánvalóan nem fognak addig elindítani egyetlen rakétát sem emberekkel a fedélzetén, amíg meg nem győződnek róla, hogy minden teljesen biztonságos. Annak idején az Apollo-program is sok kísérletezéssel járt, az Apollo-11 már a sokadik küldetés volt, ezzel szemben az Artemis-3 már „rögtön” Holdra szállás lesz, ha az Artemis-2 sikerrel zárul. De az űrhajósok biztonsága értekében inkább többször is halaszt az amerikai űrügynökség – jegyezte meg.
A csillagász arról is beszélt, hogy egy ilyen holdmisszió és Holdra szállás iszonyatosan drága, és gazdaságilag nem térül meg. Az 1960-as és 70-es években egyértelműen politikai szándék volt a program mögött az űrverseny idején, és most is ez a helyzet egy kiújult versennyel.
Most viszont Kínával konkurál az Egyesült Államok, és csak az idő dönti el, hogy melyik fél lesz képes előbb leszállni.
Szabó Olivér Norton hozzátette, a dicsőség mellett most már gazdasági érdek is fűződhet a Holdra szállásokhoz, hiszen a technológia odáig fejlődött, hogy ha a nagyhatalmak szeretnék, akár el is tudják kezdeni kibányászni az égitest nyersanyagait. Ez egy teljesen új, eddig kiaknázatlan természeti kincset jelent, és bár jelenleg még tudományos fantasztikumnak hangzik, egy-két évtizeden belül akár teljesen hétköznapi gondolat is lehet, hogy bányák vannak a Hold felszínén – szögezte le.