Tanulmányukban az ELTE meteorológiai és a MATE agronómiai tanszék kutatói – Szabó Péter, Somfalvi-Tóth Katalin és Pongrácz Rita – azt vizsgálták, hogyan romlott a burgonya termeszthetősége Magyarországon az elmúlt évtizedekben, illetve az új kártevők megjelenésével hogyan súlyosbodik majd a helyzet.
A vizsgálat során arra jutottak, hogy természetes körülmények között rendkívüli módon lecsökkent a burgonya termeszthetősége hazánkban. Ennek oka egyrészről a melegedés; a növény számára kellemes klíma, alacsonyabb hőmérséklet a tőlünk északabbra fekvőterületeken, illetve délebbre a magasabb helyeken biztosított – mondta az InfoRádióban Szabó Péter. Másrészről a melegedő klíma kedvez a kártevőknek, így tehát kettős hatásként ezek próbálják kiszorítani a burgonyát hazánkból – tette hozzá az éghajlatkutató.
A helyzet súlyosságát mutatja, hogy a 2000-es évekhez képest, amikor átlagosan 800 ezer tonna buzogányt takarítottak be Magyarországon, mára negyedére esett vissza a szám. Ráadásul ez már csak 40-50 százalékát fedezi a hazai fogyasztásnak, a többit importból kell pótolnunk – mondta az Eötvös Loránd Tudományegyetem meteorológiai tanszékének doktorandusza.
A legnagyobb visszaesés Közép-Magyarországon – Budapesten és az Észak-Alföldön – történt. Mára a főváros kertes övezeteiben teljesen megszűnt a burgonyatermesztés, noha az évezred elején mág 200-300 hektárnyi is volt – emelte ki Szabó Péter. Jelenleg a fő termőkörzetek Csongrád-Csanád és Bács-Kiskun vármegyékre helyeződtek át, de e két vármegyében együtt is csak fele akkora a burgonyatermesztés, mint amilyen a 2000-es években egyedül Pest vármegyében volt. A Dél-Alföldön pedig már csak hűtőöntözés mellett lehetséges a termesztés – ismertette.
A termőterület rendkívüli módon lecsökkent, és a burgonya jövőbeni magyarországi termeszthetősége kapcsán három éghajlati forgatókönyvet is vizsgáltak a tanulmányban.
- A pesszimista forgatókönyv szerint 10-15 év múlva sehol sem lesz Magyarországon természetes körülmények között termeszthető a burgonya.
- A zöld jövőképpel – azonnali kibocsátáscsökkentéssel, a párizsi klímacélok teljesülését feltételezve – elérhető lenne, hogy újra nagyobb területen is jó minőségű hazai burgonyát termeszthessünk az import helyett.
- A realista jövőkép szerint pedig kisebb és jól megválasztott területen azért lehet majd termeszteni burgonyát, de közel sem ez akkora mennyiséget, mint ami a 2000-es években volt
– mondta az éghajlatkutató, kitérve arra is, hogy jelenleg 40 százalékon van a terület, ahol lehet valamilyen szinten burgonyát termeszteni az országban, de ez minden forgatókönyv szerint vissza fog esni 20-25 százaléknyira. Megjegyzendő, hogy az ország nagyjából 20 százaléka erdőkből, vizes élőhelyekből és beépített területekből áll, ahol nincs mód a termesztésre.