A chipek a világ negyedik legkeresettebb termékei lettek a kőolaj, a járművek és az üzemanyagok után – derült ki az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzéséből. A félvezetőpiac 1990 és 2020 között 7,5 százalékkal bővült világszerte, ami meghaladta a globális GDP ötszázalékos növekedését ebben az időszakban. A chipek mára az amerikaiak és a kínaiak közötti technológiai versengés fő frontvonalává váltak, a 2021 körül kibontakozó chiphiányt pedig mind a mai napig megérzi a világgazdaság.
A mikrochip egymással összekapcsolt elektronikus alkatrészek – tranzisztorok, ellenállások, kondenzátorok, diódák – halmaza, amit egy apró félvezető anyagból készült lapocskára maratnak egymásra rétegelve. A tanulmány szerzője, Tasnádi Zsombor az InfoRádióban elmondta: ezeket a parányi integrált áramköröket vezérlőkapcsolóként használva rábírhatjuk, hogy egy specifikus feladatot végezzenek el nekünk, manipulálva ezzel a villamosság áramlását.
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány Kelet-Ázsia-elemzője hozzátette: a chipek gyakorlatilag mindenben megtalálhatók, ami elektromos árammal működik. Ma már többféle chipet gyártanak, amelyek
még inkább kompatibilisebbek azokkal a felhasználási területekkel, ahol éppen félvezetőket használnak.
A logikai chipeket elsősorban processzorokba helyezik, ezeket például számítógépekbe, okostelefonokba, autókomputerekbe építik be. Ezekben az eszközökben memóriachipeket is felhasználhatnak. Léteznek még úgynevezett integrátor chipek is, melyeket főleg grafikai megoldásoknál, kamerákban, videokártyákban és wifis eszközökben alkalmaznak.
Tasnádi Zsombor elmondta: a felsoroltakon kívül tudunk még egycélú, egyszerű chipekről, melyeket leginkább vonalkód-leolvasókba tesznek, illetve tömegével kerülnek be különböző járművekbe is.
A legmodernebb chipeket a civilek a szuperszámítógépekben, a katonai szféra pedig ultramodern fegyverrendszerek vezérlésében használják, ilyen például a rakétarendszer.
Az elemző kiemelte, hogy a chipek előállításához nagyon sok szilíciumra van szükség. A félvezetők zöme valamilyen vegyületből áll. A fő komponens egy félvezető anyag, a másik pedig lehet egy szintén félvezető anyag, vagy a középiskolai kémiaórákon sokszor hallott kémiai elemek egyike, mint például a germánium. A szakértő kifejtette: viszonylag sok anyag, kémiai elem nevezhető félvezetőnek, de a tömeggyártás bevezetése óta a domináns alapanyag a szilícium, amelyet szilícium-dioxidból, vagyis a természetben előforduló kvarchomokból nyernek ki.
Nem sima sivatagi homokról van szó, de ugyanúgy rengeteg áll belőle rendelkezésre az illetékesek számára.
A legtöbb szilíciumot Kínában állítják elő,
a rangsor második helyét pedig Oroszország foglalja el, de az oroszok csak az egytizedét termelik ki a kínai összmennyiségnek.
A legtöbb chipet amerikai cégek tervezik, és jelentős részüket Tajvanon, Dél-Koreában és Japánban gyártják, a beszerelést pedig Kínában végzik el. „Ez egy globális termelési lánc, amelynek egyelőre egyetlen szereplője sem kikerülhető” – mondta Tasnádi Zsombor.