- Bolti tejben is megtalálták a vírust, amely ellen nagy erőkkel küzdenek
- Madárinfluenza emberről emberre: mégsem kellene félvállról venni?
- Több mint negyedéve terjedhetett a madárinfluenza az amerikai szarvasmarhák között, mire azonosították az első esetet
- Virológus: meg kell akadályozni, hogy a madárinfluenza embereket kóstolgasson
A madárinfluenza átterjedése emberre már nem új, de eddig minden egyes átterjedés madárról emberre történt, legalábbis a tudomány korrábbi állása szerint; Kemenesi Gábor víruskutató, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa elmondta, jellemzően olyan foglalkozásokból eredően történt átterjedés, mint a baromfitelepi munkák, amelyek során nagy mennyiségben lehet találkozni a vírussal.
"Ami most új, a tudósok körében most figyelemre méltó és járványügyi szempontból is monitorozás alá esik, egy érdekes jelenség, ami zajlik a világban az elmúlt két-három évben; úgy hívjuk, hogy pánzootikus esemény, tehát
az állatvilágban történő pandémia zajlik most a madárinfluenzának egy bizonyos törzsével.
Ami Amerikában történt, az az, hogy ez a törzs valahogy átjutott az agrárágazatban a szarvasmarhákra, és onnan az ezekkel érintkező emberekre tudott már ugrani. Most tehát már nem madárról, hanem emlősről, a szarvasmarháról tudott emberre fertőzni" - magyarázta Kemenesi Gábor.
Hogy kell-e tartanunk hosszú távon ettől a fertőzéstől, arról azt mondta, a madárinfluenzákat és klasszikusan az influenzavírusokat is figyelemmel kell kísérni.
"Nem hiába vannak rá globális service rendszerek, nem hiába van jó gyakorlat az influenza elleni vakcináknak a folyamatos frissítésére. Tehát kell figyelni a vírusokat tudományosan. Ugyanakkor
minden szakértői elemzés is arra utal, hogy ettől most még nem kell aggódni,
ugyanakkor az optimális az lenne, ha nem adnánk esélyt ennek a vírusnak, hogy feszegesse a határait."
Egyszerűen fogalmazva: madárinfluenzából "emlősinfluenzásítani" képes magát egy vírus, tehát minél többször tud ilyen ugrásokat megtenni, annál többször van esély arra, hogy olyan mutációkat "gyűjt be", amelyektől már jobban érzi magát a vírus emlősszervezetben, ez pedig előrevetíti annak a lehetőségét, hogy esetleg egy emberhez adaptálódott, jobban szokott influenzatörzs jöjjön létre.
"Ne történjen meg ez, egyelőre a kutatói és járványügyi figyelemnek a középpontjában van emiatt, de ez a törzs most - hiába volt ez a két fertőzés -, új jelenség" - szögezte le.
Mi a helyzet az ellenszerrel? Mint Kemenes Gábor rámutatott, az influenza elleni vakcinák kutatása az egy jól működő folyamat.
"Tehát képzeljük el azt a lehetőséget, hogy - ne történjen meg, de - ez a vírus tovább feszegeti a határait, és eljut odáig, hogy könnyen terjed emberről emberre, viszonylag hamar tud a világ erre reagálni és előállítani olyan hatékony vakcinát, ami erre jó lehet. Nyilván ennek is van egy átfutási ideje, de a világ azért erre készen áll, ha csak azt nézzük, hogy a szezonális influenza elleni vakcinák is évről évre frissítődnek, ugyanezen a metóduson azért ezt meg lehet lépni" - nyugtatott meg mindenkit, és hangsúlyozta a szakértői véleményeket, amelyeket az amerikai CDC és most már az Európai Járványügyi Központ is kiadott, hogy itt még nincs ok pánikra, "hiába írja sokszor a média egy része".
Szerinte egyszerűen egy olyan folyamat van, amit figyelemmel kell kísérni.
"Valóban aggasztó tudományos szemmel nézve, de egyelőre ez nem egy közegészségügyi vészhelyzet" - fogalmazott.