Magyar fejlesztés is része annak a vizsgálati módszernek, amellyel már a tünetek megjelenése előtt tíz-tizenöt évvel kimutatható a népbetegségnek számító Alzheimer-kór. A korai felismerés kulcsfontosságú, hiszen hatásos gyógyszer nincs a betegségre, megfelelő életmóddal azonban elnyújthatók és enyhíthetők a panaszok. Jelentős áttörés történt, hiszen a kelet-közép-európai régióban elsőként Magyarországon válik lehetővé az Alzheimer-kór korai diagnózisa.
A diagnosztikai eljárás kidolgozásában közreműködő Sátori Mária az InfoRádióban elmondta: kétféle tesztről van szó, és mindkettő újdonságnak számít. Az egyik egy vérvételi, a másik egy memóriateszt-sorozat.
Kelet-Közép-Európában ez az első labordiagnosztikai eljárás, amely kifejezetten a betegségre utaló kóros fehérjék szintjét tudja kimutatni.
A neurológus hozzátette: az Alzheimer-kórral kapcsolatban már korábban is végeztek vérből laborvizsgálatokat, azok azonban elsősorban a genetikai hajlamot tárták fel, nem pedig magát a várhatóan fennálló betegséget.
A főorvos kifejtette: az említett kóros fehérjék szintemelkedése már körülbelül tíz-tizenöt évvel a tünetek előtt a vérben is megjelenik, ami azt jelenti, hogy
97 százalékos pontossággal meg lehet mondani, hogy lesz-e a páciensnek tíz-tizenöt éven belül Alzheimere.
A diagnosztikára eddig mentális tesztek, CT- és MR-vizsgálatok, illetve lumbális mintavételek szolgáltak. A kóros fehérjéket invazív módszerrel, agyvízből kimutató vizsgálatok a magas kockázat miatt azonban szűrővizsgálatként nem alkalmasak, a képalkotó diagnosztikai vizsgálatok pedig rendkívül drágák, és egy vérvételhez képest lassan, sok szakember bevonásával készülnek, ráadásul a várakozási idő hosszú világszerte. Sátori Mária szerint az új vérvizsgálattal közelebb kerültünk az Alzheimer-kór egyszerűbb és korai diagnosztizálásához.
Az agyvízvétel (lumbálpunkció) egyébként Magyarországon is elérhető, viszont fájdalmas és nem veszélytelen eljárás.
A memóriateszt magyar fejlesztés, melynek létrehozásában informatikusokkal együttműködve Sátori Mária is aktívan részt vett szakértőként.
Hasonló tesztről van szó, amit a neuropszichológusok is használnak, ami viszont újdonság, hogy az érintettek otthon, saját számítógépük előtt ülve is elvégezhetik – akár hetente több alkalommal is.
A vérvizsgálatot a nagyobb hatékonyság érdekében kombinálják a számítógépen, tableten vagy mobiltelefonon is elvégezhető memóriateszt-sorozattal, amely önmagában is alkalmas a korai demencia kiszűrésére. A teszt része egy neuropszichológiai vizsgálat, ami több mint egy órát vesz igénybe. Egy aktuális alkalmat lehet rögzíteni, vagyis egy adott állapotot, ami a neurológus szerint elképzelhető, hogy például egy depressziós állapotban lévő betegnél „nem a legtökéletesebb eredményt hozza”, viszont lehetséges, hogy egy-két nappal vagy egy héttel később már egészen más eredményeket tud produkálni a páciens.
„A memóriateszt egyes vizsgálatait, feladatait legalább három hónapon át – heti több alkalommal – kell gyakorolni ahhoz, hogy valamiféle véleményt lehessen mondani az adott állapotról. Ennyi idő után rajzolódik ki egy görbe, és akkor már jól látható, hogy egyenletesen csökkenő szellemi teljesítményt mutat, vagy pedig esetlegesen fel-le jár” – magyarázta a főorvos.
Mint fogalmazott, bár az Alzheimer-kór nem gyógyítható, a jelenleg forgalomban lévő gyógyszerek körülbelül 18 hónapig képesek szinten tartani az érintett betegek szellemi teljesítményét, ezért nagyon fontos, hogy minél előbb diagnosztizálják a betegséget. Sátori Mária megjegyezte: ha ez a másfél éves időszak lejár, sajnos tovább folytatódik a gondolkodást segítő agyi funkciók beszűkülése. „Ugyanakkor sok mindent lehet tenni azért, hogy ez a folyamat minél később induljon el, hiszen az a cél, hogy a betegek életminősége minél tovább megmaradjon egy jó szinten” – tette hozzá.
Késleltetés és enyhítés – nem lehetetlen
Sátori Mária márciusban részt vett a lisszaboni Alzheimer–Parkinson Neurológiai Világkongresszuson, ahol kutatásuk eredményeit összegezve arról számolt be egy japán kutató, hogy azoknál az érintett idős betegeknél, akik rendszeresen orvosi ellenőrzés alatt álltak, rendben voltak a laborparamétereik, sokat mozogtak és rendszeresen végeztek szellemi tevékenységet, hiába volt pozitív a szérumtesztjük,
kitolódott a súlyosabb tünetek megjelenésének az időpontja.
A kutatás arra is kitért, hogy az inzulinrezisztenciát és a prediabéteszt is nagyon fontos kezelni, mert a demencia tüneteinek megjelenését és súlyosságát az eddigi kutatási eredmények alapján ki lehet tolni. A szellemi frissesség megőrzésében pedig a társas kapcsolatoknak is nagy szerepük van, közrejátszanak a kommunikációs, nyelvi képességek szinten tartásában.
„A kutatások és a példák azt mutatják, igenis lehet tenni azért, hogy az egészségünket minél tovább meg tudjuk őrizni” – összegzett a Pozitron Medical Diagnosztika Központ neurológus főorvosa.