Sikeres leszállást hajtott végre csütörtökön a Holdon az amerikai Intuitive Machine űrvállalat holdjárója, s ezzel több mint ötven év után az első amerikai űreszköz érkezett meg a Föld kísérőbolygójára. Az Egyesült Államok utoljára 1972-ben, a NASA Apolló-programjának idején landolt a Holdon. Az Intuitive Machines az első amerikai magánvállalat, amely Holdra szállást hajtott végre. Januárban az Astrobotic Technology amerikai magánvállalat kísérlete kudarcot vallott, leszállóegysége visszazuhant a Földre.
A 4,3 méter magas, hatlábú, karbonszálból és titánból épített Odysseus a NASA hat kísérletét vitte el a Holdra. Az amerikai űrhivatal 118 millió dollárral támogatta a magáncéget a leszállóegység megépítésében, az Artemis Hold-program részeként. (Az Intuitive Machines leszállóegységével a Columbia Sportswear is elküldte a Holdra legújabb sportruházati anyagát, a szobrász Jeff Koons 125 mini holdfiguráját, az Embry-Riddle Aeronautical University pedig a leszállóegységről készülő képek rögzítésére szolgáló kamerákat.)
Kérdés, miért kellett öt évtizedet várni egy újabb sikeres Hold-expedícióra. Szabó Olivér Norton csillagász az InfoRádióban elmondta: az elmúlt 50 évben nem volt ezirányú politikai nyomás, és ha a politika nem szeretne valamit, akkor az valószínűleg nem fog megtörténni az adott országban.
Your order was delivered… to the Moon! ?@Int_Machines' uncrewed lunar lander landed at 6:23pm ET (2323 UTC), bringing NASA science to the Moon's surface. These instruments will prepare us for future human exploration of the Moon under #Artemis. pic.twitter.com/sS0poiWxrU
— NASA (@NASA) February 22, 2024
"A hatvanas-hetvenes években az űrverseny során technológiai demonstráció is volt a Holdra szállás. Meg akarta mutatni az Amerikai Egyesült Államok a Szovjetuniónak, hogy technológiailag jóval fejlettebb. Miután ezt elérték, bár tudományos indoka lett volna a Holdon maradásnak, illetve hogy küldjenek újabb és újabb szondákat, de minden egyéb érv eltűnt a projektek mögül, és a társadalmi érdeklődés is szépen lassan megszűnt. Az utolsó három Apollo-küldetést például már nem közvetítette a tévé, már alig érdekelte az embereket. Úgyhogy ezek után öröm, hogy most ismételten kialakult egy kis technológiai versengés, ezúttal az Amerikai Egyesült Államok és Kína között. Emellett most már megjelent a gazdasági érdek is, hiszen a Holdon nagyon nagy mennyiségben fellelhetőek olyan nyersanyagok, amelyeket itt a Földön tudunk használni az iparban, sőt kifejezetten ritkának számító anyagok is vannak rajta, amelyeket értékes lehet kibányászni és vagy helyben, vagy pedig utána itt a Földön felhasználni" - sorolta Szabó Olivér Norton.
A mostani küldetés további jelentősége, hogy egy magánvállalat szondája érte le a Holdat: most először valósult meg az, hogy nem állami tőke, hanem a magánszektor juttatott egy eszközt egy másik égitest felszínére.
A Holdra szállást feszült órák előzték meg, mert meghibásodott a leszállóegység lézeres navigációs rendszere, ezért az űreszköznek még egy kört kellett tennie a Hold körül, és a repülésirányítás a NASA kísérleti lézerrendszerét aktiválta a landoláshoz. Az öröm végül akkor tört ki, amikor kiderült, hogy valamicske gyenge jelet azért kapnak a Hold felől, ami azt jelenti, hogy épségben van a szonda, és küldi is az információkat a Föld irányába.
"Most arra vár az egész világ, hogy az első képek megérkezzenek, mert landolás közben már izgalmas felvételeket készített maga a szonda. Helyt kapott rajta több olyan kamera is, amelynek a feladata az, hogy leszállás során a felverődő port vizsgálja, és így megérthetjük azt, hogy pontosan hogyan is működik a holdi por, milyen az összetétele, milyen a dinamikája. Ami még ennél is talán izgalmasabb lehet, hogy a landolás előtt kidobott magából a szonda egy kis kamerát, ami zuhanás közben remélhetőleg felvette azt, ahogyan maga a szonda leszáll.
Most először a történelem során kívülről, külső szemszögből lesz felvételünk arról, hogy egy eszköz leszáll egy másik égitest felszínére.
Bízunk benne, hogy sikerül felerősíteni a jelet, ami a Hold irányából jön, és akkor ezeket a felvételeket mihamarabb megkapjuk, illetve abban is bízunk, hogy épségben vannak és rendben működni kezdenek a tudományos eszközök, mert természetesen nem csak ezekért a képekért, videókért küldtük oda magát a szondát. Több tudományos berendezés is helyet kapott a leszállóegységen, amelyek folyamatosan monitorozzák a holdi környezetet" - magyarázta a csillagász, megjegyezve, hogy ezeknek az adatoknak a kiértékelése valószínűleg hetekig vagy akár hónapokig is eltart majd.