Európában is elterjedt a Dengue-lázat is terjesztő ázsiai tigrisszúnyog, a tojásai áttelelnek, és nem csak néhány messziről idetévedt egyedről van szó – írja a Telex.
A portál Varga Zsaklint, a Pécsi Tudományegyetem PhD-hallgatóját idézi, aki egy workshopon az ázsiai tigrisszúnyogok hazai elterjedésének legfrissebb kutatási eredményeiről beszélt. A betegséget az Aedes-szúnyogok (más néven sárgaláz-szúnyogok) és az ázsiai tigrisszúnyogok terjesztik, utóbbi jelent most Európában is egyre nagyobb problémát. A Dengue-láz enyhe lefolyással hasonló tüneteket produkál, mint egy influenza: láz, végtagfájdalom, fejfájás, fáradékonyság, minden negyedik megfertőzött ember érzi magát betegnek, és minden huszadiknál jelentkezik súlyosabb Dengue-láz, ennek erős csont- és ízületi fájdalom a tünete, kórházi ellátásra szorul a beteg, sok esetben a betegség halállal is végződhet.
A sárgaláz-szúnyogok nálunk nem okoznak problémát, mert Európában leginkább a Földközi-tenger keleti partján, illetve Cipruson telepedett meg, de a tigrisszúnyog a tudományos várakozásoknál jóval gyorsabban tudott megtelepedni újabb és újabb területeken, ha pedig a vektorfaj megjelenik egy területen, magával hozza a kórokozóit is.
Az utóbbi pár évben Franciaországban, Olaszországban és Spanyolországban volt igazán elterjedt az ázsiai tigrisszúnyog.
2023 novemberéig világszinten nagyjából 4,5 millió Dengue-esetet regisztráltak, ezek közül több mint négyezer járt halálozással.
Európában egyre növekvő számban jelennek meg az úgynevezett autokton, vagyis helyi esetek. 2022-23-ban jórészt Franciaországban és Olaszországban detektáltak ilyeneket Európán belül, de valószínűleg a többi országban is megnövekedtek a számok.
Magyarországon a 2023-as adatok szerint már az ország egész területén jelen van a tigrisszúnyog. 2014-ben írták le az első példányát itthon, azóta fokozatosan egyre magasabb a populáció, a tojások – invazív faj lévén egy extra védőréteg segítségével – áttelelnek. „Ez a faj a városokat szereti leginkább, az emberek közelségét, és a klimatikus viszonyok is egyre inkább elmosódnak. Ez a Dengue szempontjából azt jelenti, hogy az ember–szúnyog interakció egyre szorosabb és gyakoribb, így nagy esélye van annak, hogy nálunk is megvetheti a lábát a kórokozó” – mondta a szakértő.
A védekezés nehézségeiről azt mondta, hogy a tigrisszúnyogok nem túl érzékenyek a leggyakrabban használt kémiai gyérítőszerre, egész nagy ellenállást alakítottak már ki vele szemben. Az is rossz hír, hogy
a tigrisszúnyogok nem az általános szúnyogszezonban bújnak elő, hanem augusztus-szeptemberben, és nem napnyugtakor vagy éjszaka, hanem napközben a legaktívabbak.
Két módszer kínálkozik: a biológiai gyérítésben már sikereket értek el Pécsen, több mint 100 millió szúnyog kikelését tudták megelőzni egy környezetbarát megoldásnak köszönhetően. „A módszer lényege az, hogy egy olyan granulátumot alkalmazunk, ami egyrészt a természetben is megtalálható baktériumot, másrészt a szúnyoglárvákra nézve toxikus fehérjét tartalmaz. Ezt elszórjuk különböző vizes élőhelyeken, úgynevezett hotszpotokon. A kezelést követően azt tapasztaltuk, hogy a lárvák elpusztulnak. Ráadásul az eljárás maximálisan környezetbarát” – mondta a kutató.
A másik módszer az úgynevezett steril szúnyog technológia, amikor ionizáló sugárzással besugározzák a hím szúnyogokat, ennek köszönhetően a hím szúnyog örökítőanyagában lévő DNS tönkremegy. Az állat nem tudja megtermékenyíteni a nőstényt.
A hazai Dengue-lázas betegekről a Nemzeti Népegészségügyi Központ vezet egy adatbázist, de ezek csak a behurcolt betegségek. Egyelőre nincs kutatás arról, hogy milyen gyakran fordul elő az országban a betegség.