Az ősi Jerikó maradványai a Krisztus előtti kilencedik évezredig nyúlnak vissza. A lelőhelyen talált koponyák és szobrok arról tanúskodnak, hogy az újkőkorszakban ott élő lakosság kultikus szertartásokat végzett, a kora bronzkori régészeti anyag pedig már a várostervezés jeleit mutatja.
A középső bronzkori maradványok egy komplex társadalommal rendelkező, nagy kánaáni városállam emlékeit őrzik
– olvasható az UNESCO világörökségi honlapján.
Ciszjordánia izraeli megszállás alatt áll, de Jerikó olyan részen helyezkedik el, amelyet a nemzetközileg elismert Palesztin Hatóság igazgat. Tell esz-Szultan palesztinai helyszínként került fel a világörökségi listára.
Izrael 2019-ben kilépett az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetéből, mert azzal vádolta, hogy elfogult a kárára, és csökkenteni akarja a Szentföldhöz fűződő kapcsolatát. Izrael azt is kifogásolta, hogy az UNESCO 2011-ben államként tagjai sorába fogadta Palesztinát, noha a zsidó állam nem ismeri el államnak a palesztin területeket.
A világörökségi egyezménynek azonban Izrael továbbra is tagja, és küldöttséggel képviseltette magát a rijádi ülésen.
Izrael az 1967-es közel-keleti háborúban foglalta el Ciszjordániát Kelet-Jeruzsálemmel együtt és Gázát. A palesztinok mindhárom területet saját leendő államuknak tekintik. Izrael viszont a zsidó nép bibliai és kulturális központjának tartja Ciszjordániát.
Jerikó modern városa és annak környéke a Holt-tenger közelségének és történelmi helyszíneinek köszönhetően sűrűn látogatott turisztikai központ.