Valahol viccesnek tartja és Guinness-rekorddöntőnek nevezte az InfoRádióban Kiss László csillagász, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, hogy a 47 évvel ezelőtt elindított Luna-24 program formális folytatásaként indul új Hold-kutató program.
"Az űrszonda útjának célja, hogy az 1,6 tonnás eszköz eljusson a Hold viszonylag délebbi vidékére, a Boguszlavszkij-kráter környékére. Ez a holdrajzi szélesség 72. déli körén található. A célpont minden korábbi leszállt orosz egységnél délebbre lenne. A fő feladata a rendkívül impresszív eszközöket felvonultató szondának, hogy ott üljön, ahol még senki. Nem visz magával Hold-autót, mindenféle manipulátorokkal meg fogja vizsgálni a leszállás helyszínét borító kőzetet, amit regolitnak hívunk" - húzta alá Kiss László.
A legérdekesebb vizsgálati kérdés a hosszú távú programok számára, hogy a szikla szerkezetén belül mennyi vízmolekula van.
Ez a hely még nem az igazi déli pólus, de a Földről már egy "oldalról" látszó terület, az igazi mutatványa az útnak a szakértő szerint az lesz, hogy demonstrálja, az oroszok még ilyenre is képesek.
Említése szerint az amerikaiak Artemis programjának végcélja az, hogy az évtized végére lehetővé váljon egy állandó, emberi jelenlétű Hold-bázis kiépítése valahol a bolygó déli vidékén, ahol kráterek vannak, és ahová soha nem süt be a nap, és jég formájában lehet víz.
"A víz azért kell, mert ha a vizet felbontjuk,
- az oxigént az űrhajósok belélegzik,
- a hidrogénből pedig energia származik;
igazából a helyszíni erőforrás-hasznosítás egyik legfontosabb eleme a mai ismereteink szerint a holdi víz kinyerése" - mondta.
Érdekesnek nevezte, hogy
az indiaiak Hold-szondája közel ugyanekkor landol majd a Holdon, ráadásul eléggé közel, igaz, az visz magával egy "rendes kis becsületes autócskát", ami hasonló vizsgálatokat végez, mind az oroszok.
És akkor még nem volt szó a kínaiakról.
"Velük írt alá Oroszország még a háború kitörése előtt egy szándéknyilatkozatot, hogy szeretne megvalósítani egy nemzetközi Hold-bázist. Nyilvánvalóan presztízskérdés az oroszoknak, hogy a kínaiakkal egyenrangú partnerként képesek egy ilyet megvalósítani; erre mondta Putyin elnök tavaly nyáron, hogy a mindenféle szankciók ellenére is meg fogják tudni valósítani" - ecsetelte Kiss László.
A felvetésre, hogy 2030-ra reális lehet-e egy orosz Holdra szállás, azt mondta, a jövő dinamikusan változó valami, aminek a konkrét állapotát akkor látjuk, amikor odaérkezünk, "érdemes óvatosan fogalmazni".
"Az ember egyik szeme nevet, mert halad az űrkutatás, a másik viszont sír, mert valahol mégiscsak ebben ott van a politikai, hadi verseny a világűrben is. Az ilyen típusú megoszlás, szembenállás márpedig nem feltétlenül az optimális fejlődési irány" - figyelmeztetett.
Szerinte elkerülhetetlennek látszik két dolog:
- lesz emberi Hold-bázis a déli pólus vidékén, erről évtizedek óta csak beszélgetés van (persze lehet, hogy nem is a Hold a végső cél, hanem más bolygók hasznosítása is)
- két emberi Hold-bázis lehet, mert a "szakadék" Amerika és Kína között már megnyílt, és nem hogy zárulni nem látszik, távolodik is.