Az eddig feltételezettnél egy évtizeddel korábban, már a 2030-as években jégmentes lehet a nyár az Északi-sarkvidéken, még akkor is, ha sikerül alacsony szinten tartani a szén-dioxid-kibocsátást - derült ki egy friss tanulmányból, amelyet a Nature Communications című szaklap keddi számában tettek közzé.
"Az eredmények azt mutatják, hogy a kibocsátásra vonatkozó forgatókönyvektől függetlenül az első jégmentes szeptember már a 2030-2050-es években bekövetkezik" - írta a Pohang Egyetemen dolgozó dél-koreai kutató, Min Szung Ki és csapata.
Az északi-sarkvidéki tengeri jég kiterjedése szeptember közepén éri el a nyári minimumát.
"Az arktiszi tengeri jég mennyisége az elmúlt évtizedekben ütemesen csökkent, és 2000 óta csak felgyorsult ez a folyamat" - hívta fel a figyelmet a csoport, amely az 1979 és 2019 között mért adatokat használta fel az elemzéshez.
A tanulmány megállapításai túlmutatnak az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) legutóbbi jelentésén, amely szerint az Északi-sarkvidék legkorábban az évszázad közepe táján válhat jégmentessé szeptemberben, és csak abban az esetben, ha addig közepes vagy nagy mennyiségű üvegházhatást okozó gáz kerül a légkörbe.
Min és csapata ezzel szemben arra jutott, hogy kibocsátási szinttől függetlenül már a következő egy-két évtizedben bekövetkezhet ez a példátlan helyzet az Északi-sarkvidéken. Hozzátették: a szezonális jégmentesség az Arktiszon túl is hatással lenne az emberi társadalmakra és az ökoszisztémákra. A kutatók szerint a legfontosabb jelenleg az, hogy úgy készüljünk és tervezzünk, hogy erre már a közelebbi jövőben sor kerülhet.