Zebrahalakkal végeztek kísérletet, hogy kiderüljön, milyen hatása van az időszakos böjtnek: azt figyelték meg, hogy hat az evés szervezetükre böjtölés előtt, illetve után. A kutatók azt mérték, a zebrahalak hogyan osztják el erőforrásaikat a szervezet működésének fenntartására, a spermiumok és peték biztosítására, valamint az utódok minőségére – írja a Sky News.
Azt találták, hogy az ikrák és a spermiumok minőségére gyakorolt negatív hatások egy része az után jelentkezett, hogy a halak visszatértek a normál táplálékfogyasztáshoz. A nőstény zebrahalaknál nőtt az utódok száma, de csökkent az ikrák és az utódok minősége, illetve a hímek spermiumainak minősége is csökkent.
Edward Ivimey-Cook, a Kelet-Angliai Egyetem Biológiai Tudományok Iskolájának munkatársa szerint az eredmények hangsúlyozzák annak fontosságát, hogy a böjtnek nemcsak a szervezet fenntartására gyakorolt hatását érdemes figyelni,
hanem a petesejt- és spermatermelésre gyakorolt hatást is.
További kutatásokra van azonban szükség annak megértéséhez, hogy mennyi időbe telik, amíg a böjtölés után a spermiumok és a petesejtek minősége visszatér a normális szintre.
Időszakos böjt során az emberek huzamosabb ideig nem vesznek magukhoz táplálékot: sokféle variációja létezik ennek a diétának. Az egyikben nyolcórás időablakban étkeznek, a nap többi 16 órájában semmit nem esznek. Egy másikban a hét két napján is csak 500-600 kalóriát fogyasztanak. Akad, aki minden második nap nem eszik, és vannak 24 órás böjtölők is.
Alexei Maklakov professzor szerint ez jelenleg divatos diéta, melyet sokan azért követnek, hogy egészségesebbek legyenek és súlyt veszítsenek.
"Az, ahogyan a szervezet reagál a táplálékhiányra, befolyásolhatja a petesejtek és a spermiumok minőségét, és ezek a hatások potenciálisan a koplalási időszak vége után is folytatódhatnak. Többet akartunk megtudni arról, hogy az ilyen típusú diéták hogyan befolyásolhatják a termékenységet egy népszerű modellben" – fogalmazott.