75 évvel ezelőtt terjesztette elő legendás tervét az európai együttműködés jövőjével kapcsolatban Robert Schumann volt francia miniszterelnök, ezért tartják minden évben május 9-én az Európa-napot. Ennek kapcsán tartott nagyszabású konferenciát az unió történetének tanulságáról a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Stratégiai Tanulmányok Intézete.
Az intézetet igazgató Prőhle Gergely az InfoRádióban elmondta, kettős céljuk volt az eseménnyel: külföldi szakértők (az osztrák állami levéltár igazgatója, a firenzei EU-archívum vezetője és a Maastrichti Egyetem egy professzora), valamint egykori és ma is aktív politikusok (Varga Judit, Navracsics Tibor, Hiller István, Mustó István) segítségével tekintsék át, milyen tanulságai vannak az EU történetének.
"A leginkább izgalmas része az volt, hogy vajon a kezdeti elképzelésekhez képest a bővítések sora az EU-s elvekre milyen hatással voltak. Mustó István, aki ezt nagyon régóta követi, azt az álláspontot képviselte, hogy súlyos kockázatot jelent az, ha olyan ígéreteket tesznek politikusok ma, hogy az Európai Unió a végtelenségig bővíthető. Erre Navracsics Tibor azzal válaszolt, hogy van rá egy francia megoldás, ráadásul a stabilitásnak is záloga az unió bővítése" – részletezte Prőhle Gergely.
Azt is érdekes felvetésnek nevezte, hogy bár az EU tényleg szavatolta a békét, súlyos mulasztások is történtek az elmúlt évtizedekben az önvédelem és az érdekérvényesítés terén.
"Nem szabad elfelejteni, hogy újabb szereplők jelentkeztek a nemzetközi versenyben, például Kína, és az EU–USA-viszony is jelentősen megváltozott, manapság inkább versenytársak a felek. A tanulság tehát az, hogy konfliktusok régen is voltak, ma is vannak, de arra oda kell figyelni, hogy az EU mint egység jóval nagyobb versenyben van a globális hatalmak között, mint korábban volt" – mondta.
Sokan ma azt vetik a brüsszeli bürokrácia szemére, hogy túl "puha" ezekben a kérdésekben. Hogy nagyobb határozottságot kellene-e mutatnia, arról Prőhle Gergely azt mondta, a konferencián ez is felvetődött. "Valóban fontos szempont lenne az, hogy stratégiai gondolkodás rajzolódjon ki. Ennek hiánya több felszólalásban is felmerült. Ugyanakkor a külföldi előadók elmondták azt, hogy
a múltban több olyan, stratégiai szempontból is meghatározó gondolkodó vezette az európai intézményeket, mint ma,
erre mostanság is szükség lenne."
Hogy a megosztottság miként került asztalra az eszmecsere során, arról azt mondta, az aktív politikusok nyilván pártpolitikai szemüvegen keresztül is nézik az eseményeket Európa-szerte, és nemzeti keretek között választják őket.
"Mindig meg kell találniuk azokat a hívószavakat, amelyekkel a saját társadalmuk többségét maguk mellé állítják. Ez egy olyan feladat, amely kísértést jelent abból a szempontból, hogy a rövidtávú érdekek inkább kerüljenek napirendre, mint a stratégiai szempontok, amelyek az egység felé vihetnek" – húzta alá.
Emlékeztetett, hogy a 2011-es magyar EU-elnökség egy erős és versenyképes Európa ügyét próbálta előmozdítani, ahol a közös fellépést azokban a kérdésekben próbálják elérni, ahol az a versenyképességet szolgálja. "Erre kulcs a sokat emlegetett szubszidiaritás, ami a maastrichti szerződés egyik fontos alapelve, vagyis mindent azon a szinten kell eldönteni, amelyen leginkább érdemes" – magyarázta.
A nyugat-balkáni integrációval kapcsolatban Magyarország sürgeti a tárgyalásokat, miközben Törökországgal megrekedtek az egyeztetések, Ukrajna viszont feltűnt új aspiránsként. Hogy ez miképp került napirendre, arról Prőhle Gergely elmondta, Ukrajna és Törökország tagsági perspektívájának stabilizáló hatása lenne, ezért kockázatos azt mondani, hogy a bővítésnek határa van.
"A szervezeti keretek változtatása, vagyis az, hogy
kialakul az EU-nak egy olyan része, amely szorosabban tart össze, és szatellitként kapcsolódnak ehhez olyan államok, amelyekre nyilván nem lehet ugyanazokat az elveket alkalmazni, ez lehet egy megoldás.
Jelenleg is annyi törésvonal van Európán belül, hogy lehet, érdemes lenne egy nagy, a stabilitás szempontjából fontos, a külvilág szempontjából jól látható térséget kialakítani, de ennek a szervezeti keretei még nagyon tisztázatlanok."