A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint tavaly csak 1 százalékkal nőtt a kibocsátás. Évente 7 százalékos csökkentésre lenne ugyanakkor szükség ahhoz, hogy elérjük a kibocsátás-csökkentéssel kapcsolatos célokat.
2021-hez képest jelentős csökkenés ez az adat: akkor 6 százalékkal nőtt az IEA adatai szerint a széndioxid-kibocsátás a pandémia alatti visszaesés idejét követően - írja a The Guardian. Ahhoz azonban, hogy még ebben az évtizedben meg tudjuk felezni a kibocsátást, évi 7 százalékos csökkenést szükséges elérni.
Sok szakértő attól tartott, hogy a gázáremelkedés miatt az országok visszatérhetnek a szén használatához, amelynek sokkal magasabb a széndioxid-kibocsátása. Úgy tűnik azonban, hogy a megújuló energiaforrások felé fordultak inkább: az országok a nap- és szélenergia mellett döntöttek, valamint ösztönözték a hőszivattyúk és az elektromos járművek nagyobb mértékű elterjedését. Az európai tél enyhe kezdete szintén hozzájárult az energiatakarékossághoz az egész EU-ban.
Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának akár csak kis mértékű növekedése is távolabb viszi a világot a nettó nullához vezető úttól, amely ahhoz szükséges, hogy a globális hőmérséklet-emelkedés az iparosodás előtti szinthez képest 1,5 Celsius-fokra csökkenjen.
A másfél fokos cél elérése akkor reális, ha már ebben az évtizedben felére tudjuk csökkenteni a kibocsátást.
"Az energiaválság hatásai nem jártak a globális kibocsátás olyan jelentős növekedésével, mint amitől kezdetben tartottunk, és ez a megújuló energiaforrások, az elektromos járművek, a hőszivattyúk és az energiahatékony technológiák kiemelkedő növekedésének köszönhető. Tiszta energia nélkül a széndioxid-kibocsátás növekedése közel háromszor akkora lett volna" - mondja Fatih Birol, az IEA vezetője.
Hozzátette ugyanakkor, hogy a fosszilis tüzelőanyagokból származó kibocsátás még mindig növekszik, ami hátráltatja a világot céljainak elérésében.
A kibocsátással kapcsolatos adatokat a soron következő, 28. COP-találkozón, Dubajban tárgyalják majd novemberben. Itt a 2015-ös párizsi megállapodás értelmében az országoknak először kell majd számot adniuk az elért eredményekről. Ebből világosan kiderül majd, hogy
a világ messze van a Párizsban elfogadott céltól,
mely szerint a hőmérséklet-emelkedést jóval 2 fok alatt kívánja tartani, és további erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy a hőmérséklet-emelkedés 1,5 fok alatt maradjon.
A párizsi egyezmény aláírása óta még világosabbá vált, milyen katasztrofális következményekkel járhat, ha másfél foknál nagyobb mértékben nő a Föld átlaghőmérséklete. Olvadni kezd a sarki jégtakaró, az esőerdők kiszáradnak és sok metán szabadul fel többek között. Az IPCC legfrissebb kutatása márciusban taglalja majd a várható következmények sorát, és várhatóan arról számol be, hogy a világ nem halad a megfelelő úton ahhoz, hogy a másfél fokos célt elérje.
Az IEA azt is megállapította, hogy az energiával kapcsolatos globális széndioxid-kibocsátás 2022-ben 0,9 százalékkal, azaz 321 millió tonnával nőtt, és ezzel új csúcsra, több mint 36,8 milliárd tonnára emelkedett. Megjegyezte, hogy ez az arány alacsonyabb, mint a gazdasági növekedés mértéke, ami
arra utal, hogy az országok sikeresen "szétválasztják" a gazdasági növekedést és a kibocsátást.
Az IEA szerint a megújuló energiaforrások és a tiszta technológiák növekedése mintegy 550 millió tonnával csökkentette a kibocsátást.
A szénből származó kibocsátás tavaly 1,6 százalékkal nőtt. Ez kevesebb volt, mint amitől tartottak, de sokkal több, mint ami összhangban van a szénenergia "fokozatos leállításával", amelyről a glasgow-i COP26-on állapodtak meg 2021-ben.
A kőolajból származó kibocsátás 2,5 százalékkal nőtt, részben a Covid-járvány lecsengését követő légi közlekedési fellendülésnek köszönhetően.