Hétfőn újabb, 6,4-es erősségű földrengés rázta meg Törökországot. Szeizmológusok szerint hónapokig, de akár két-három évig is tarthatnak az utórengések a térségben. Harangi Szabolcs egyetemi tanár, az ELTE TTK Földrajz és Földtudományi Intézetének igazgatója az InfoRádióban ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, "én is attól tartok, hogy igen".
"Egy nagyon jelentős törészóna mozdult meg, nem is egy törésről, többről is szó van. Miután ez nem egyszerre okoz elmozdulást, vannak olyan területek, ahol megakad a kőzettest, és ott később szabadul fel a feszültség, úgyhogy akár évekig is eltarthat ez a folyamat" – tisztázta.
Az utórengések ugyanazon tektonikai lemezek mozgásához kapcsolhatók, amelyek magában a földrengésben vettek részt.
"Ha egy másik területen vagy akár messze történik egy földrengés – mint például a romániai –, az nem tartozik ide" – folytatta Harangi Szabolcs.
Törökország alatt három tektonikai lemez is található, ezért is számít földrengésérzékeny területnek.
"Nagyon erőteljes lemezmozgások történnek, egymásnak feszülnek ezek. Közülük az anatóliai kőzetlemez nyugati irányban mozog, az észak-anatóliai törészónában pedig már voltak 7-es erősségű földrengések, nem lehet megmondani, hogy ott mikor mi fog történni" – figyelmeztetett.
Ismert, az elmúlt napokban Romániában, Olaszországban és Horvátországban is voltak kisebb erejű földmozgások, ezzel kapcsolatban mégis felmerül, hogy lehet-e összefüggés. Harangi Szabolcs mégis tisztázta, ezek egymástól teljesen független földrengések.
"Szerte a világon számos földrengés pattan ki, mind különböző okokból" – szögezte le.
A Magyarországhoz közelebbi földrengések közül a romániairól azt mondta, arra nem igazán lehetett számítani, s ha már Romániáról van szó,
a "Kárpát-kanyarban" lévő övezet sokkal érintettebb lehetne.
"Több mint 800 földrengés pattant ki az elmúlt héten Romániában, ez nem kevés, és viszonylag sekély mélységűek, de komolyabb kárról viszont nem tudunk, messze nem akkora nagyságrendű, mint a törökországi rengések" – fogalmazott Harangi Szabolcs.