A szélsőséges időjárási események elemzéséből kiderült, hogy a globális felmelegedés sok esetben a fosszilis energiahordozók kora előtt elképzelhetetlen mértékig fokozta a 2021-ben és 2022-ben tapasztalt extremitások súlyosságát.
"Ezeknek az eseményeknek a szélsőséges természete nagyon riasztó" - mutatott rá Stephanie Herring, az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) munkatársa. "Ki kell derítenünk, mindez azt jelzi-e, hogy az éghajlat a vártnál gyorsabb mértékben melegszik" - tette hozzá a The Guardian brit napilap online kiadásában.
A cikk szerint
- a kaliforniai és a nevadai aszályok kockázata hatszorosára nőtt a globális felmelegedés és a 2020 októberétől 2021 szeptemberéig tartó erős La Nina légköri jelenség miatt, míg
- az Egyesült Királyság egyes részeit 2021 májusában elárasztó heves esőzések valószínűsége másfélszeresére emelkedett - számolt be a NOAA egy hétfői konferencián.
- A 2021 februárjában Kínán végigsöprő forróságot négyszer-hússzor valószínűbbé tette az emberi tevékenység által okozott globális felmelegedés, míg
- napjainkban ötven százalékkal nagyobb egy olyan pusztító szárazság kockázata, mint a 2021-es iráni aszály.
- A 2021-es dél-afrikai erdőtűz is részben az éghajlatváltozás számlájára írható, és bekövetkezésének esélye 90 százalékkal nőtt attól, hogy hatalmas mennyiségben kerültek a légkörbe az üvegházhatást fokozó gázok.
Az egyre hatékonyabb éghajlati modellek és a történelmi megfigyelések segítségével a tudósok ma már pontosabban és gyorsabban tudják felmérni a globális felmelegedés egyes katasztrófákra gyakorolt hatását.
A tavalyi, Nigériában, Nigerben és Csádban pusztító árvizeket okozó esőzések valószínűségét az éghajlati válság például mintegy nyolcvanszorosára növelte - derült ki egy friss tanulmányból.
Herring figyelmeztetett, hogy a jelenleg tapasztalható hőmérsékleti értékek
sokszor jóval meghaladnak minden modern történelmi normát, és az emberiséget egy új, veszélyes állapotba taszítják.
A 2021 októberében Dél-Koreában tapasztalt hőhullám például annyira drasztikus volt, hogy normál esetben olyan eseménynek számítana, amely 6250 évente egyszer fordul csak elő. Ám az éghajlati modellek előrejelzése alapján 2060-ra ez lesz az új normális Dél-Koreában, ha nem csökkentjük radikálisan a bolygó éghajlatát felmelegítő gázok kibocsátását.