Az adatok arra utalnak, hogy a mentális képességek gyors hanyatalása és a demencia is jobban fenyegeti azokat, akik rendszeresen tapasztalnak rémálmokat középkorú felnőttként – ha sikerül bebizonyítani az ok-okozati összefüggést, az a demencia szűrésében és a folyamat lassításában is segíthet a The Guardian cikke szerint.
A legtöbb embernek időről időre vannak rossz álmai, a felnőtteknek 5 százaléka ugyanakkor rendszeresen él át ilyesmit. A stressz mellett a szorongás és a nem megfelelő mennyiségű alvás is közrejátszhat a gyakoriság növekedésében, de korábbi kutatásoknak már sikerült összekötniük a Parkinson-kórban szenvedőknél a demencia kialakulását a rossz álmok gyakoriságával.
Négyszeressé válik a kockázat
Annak vizsgálatára, hogy ugyanez igaz lehet-e az egészséges felnőttekre is, Abidemi Otaiku, a Birminghami Egyetem munkatársa három korábbi tanulmány adatait elemezte, amelyek az emberek alvásminőségét vizsgálták, majd hosszú éveken át követték őket, felmérve agyuk egészségét és egyéb kimeneteleit. Ebbe több mint 600 középkorú (35-64 éves) felnőttet, valamint 2600 79 éves és idősebb embert vontak be.
Az eClinicalMedicine című szaklapban közzétett kutatásból kiderült, hogy azok a középkorúak, akik hetente legalább egyszer rosszat álmodtak,
négyszer nagyobb valószínűséggel tapasztaltak kognitív hanyatlást a következő évtizedben, mint azok, akiknek ritkán voltak rémálmaik.
Az idősebb résztvevők közül azoknál, akik gyakran számoltak be rémálmokról, kétszer nagyobb valószínűséggel diagnosztizáltak demenciát a következő években.
Teóriák a jelenség mögött
Az egyik lehetőség az, hogy a gyakran rosszat álmodó emberek alvásminősége rossz, ami fokozatosan a demenciával összefüggésbe hozható fehérjék felhalmozódásához vezethet. Egy másik lehetőség, hogy létezik valamilyen genetikai tényező, amely mindkét jelenség hátterében áll.
Otaiku hipotézise az, hogy az agy jobb homloklebenyében zajló neurodegeneráció miatt
az emberek nehezebben tudják kontrollálni érzelmeiket
álmok közben, ami viszont rémálmokhoz vezet.
"A neurodegeneratív betegségek, például a Parkinson-kór és az Alzheimer-kór gyakran már évekkel azelőtt elkezdődnek, hogy valakit diagnosztizálnának. Egyeseknél, akik alapbetegséggel rendelkeznek, a rossz álmok és a rémálmok lehetnek az egyik legkorábbi jelek" – fogalmazott.
Hangsúlyozta, hogy a rendszeresen rémálmot látó felnőtteknek csak egy részhalmazában alakulhat ki demencia, de ha ez a kapcsolat beigazolódik, a rossz álmokat végül a magas kockázatú egyének azonosítására lehetne használni.
A nők rémálmai fiatalabb korban gyakoribbak
"A legjobb módja a demencia kezelésének, ha megelőzzük a kialakulását, és tudjuk, hogy számos módosítható kockázati tényező van – a rossz étrend, a mozgáshiány, a dohányzás és a túl sok alkoholfogyasztás. Ha évekkel vagy akár évtizedekkel korábban azonosítani tudjuk, hogy kiknél áll fenn a demencia magas kockázata, akkor talán képesek lehetünk lelassítani a kialakulását, vagy akár teljesen meg is előzhetjük azt" – mobdta el Otaiku.
A tanulmány azt is megállapította, hogy az összefüggések a férfiak esetében erősebbek voltak, mint a nőknél. A heti rendszerességgel rémálmoktól szenvedő idős férfiaknál ötször nagyobb valószínűséggel alakult ki demencia, mint a rossz álmokkal nem bajlódó idős férfiaknál – a nőknél azonban a kockázat növekedése csak 41 százalék volt.
Ehhez kapcsolódóan korábbi kutatások azt sugallták, hogy a rémálmok gyakoribbak a nők körében fiatalkorban és középkorban, a férfiak esetében ezek gyakorisága későbbi életkorban nő. Az egyik lehetőség, hogy a demenciával összefüggő rémálmok csak azok, amelyek idősebb korban alakulnak ki, és amelyekre a férfiak hajlamosabbak – mondta Otaiku.