Riadalmat kelthet a majomhimlő - Kemenesi Gábor tisztáz egy-két dolgot

Mint az Infostart is hírül adta, már Európában jár a rejtélyes majomhimlő, de egyelőre igen alacsony az esetszám, Angliában, Spanyolországban és Portugáliában és háom egyéb országban találtak fertőzötteket.

Kemenesi Gábor pécsi virológus a járványoktól félő emberek számára Facebook-oldalán a rendelkezésre álló ismeretek összefoglalójával jelentkezett - derül ki a HVG.hu cikkéből.

Szerinte a majomhimlő esetében nem kell a koronavírushoz hasonló világjárványtól tartani, nem várhatók komoly esetszámok, emberről emberre nehezen terjed a fertőzés, az eddig talált esetek között pedig nem mutatható ki összefüggés, emiatt viszont "érdekes" is. Állatról emberre terjedő fertőzésről van szó, legvalószínűbb természetes gazdái Közép- Nyugat-Afrikában élő rágcsálók, akik között tünetmentesen terjed és fenn is marad a vírus.

A majomhimlót 1958-ban fedezték fel, emberben 1970-ben írták le először Kongóban. Az eddigi legnagyobb dokumentált járványt 2017-ből Nigériából ismerjük, melynek során több száz emberi megbetegedést regisztráltak. 2003-ban az Egyesült Államokban is leírtak majomhimlős eseteket, méghozzá a prérikutyához kötődően, amely állatok Ghánából importált rágcsálóktól kaphatták el a betegséget.

A fertőzéstől a tünetek megjelenéséig tartó időtartam nagy általánosságban 5-től 13 napig tart. A kezdeti tünetek azonban könnyen összekeverhetőek más megbetegedéssel: fáradtság, láz, nyirokcsomó duzzanat, izomfájás, hátfájás stb. A kiütések 1-3 nappal a láz megjelenését követően jelentkeznek, főként az arcon és végtagokon hangsúlyosak.

A majomhimlőre van vakcina, az eredetileg feketehimlő ellen készült vakcinák bizonyos fokú védelmet nyújtanak a közeli rokon vírus ellen is.