Március 22-én, hétfő reggel kettő, egymástól független magyar tervezésű műhold is startolt Bajkonurból egy Szojuz 2.1-es rakéta fedélzetén. A két műhold ráadásul két független fejlesztés, bizonyítva, hogy hazánk aktív szereplőként vetette meg magát a világűrben.
A SMOG-1 kisműhold teljes mértékben a Budapesti Műszaki Egyetem fejlesztése. A GRBAlpha nevű kisműhold viszont egy magyar-szlovák-japán nemzetközi együttműködés keretein belül készült, melynek tervezője és projektvezetője az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontja (ELKH CSFK). A műhold mérőműszerei is a Normafán, a CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézetének laboratóriumában készültek, a CSFK és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Fizikai Intézetének együttműködésével. A GRBAlpha egyúttal az első magyar asztrofizikai műhold is, mely egy nagyszabású csillagászati műholdhálózat első kísérleti példánya lehet – olvasható a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont sajtóközleményében.
A GRBAlpha egy 10x10x10 cm-es kockaműhold, mely nevét a világegyetem legnagyobb robbanásaihoz kapcsolódó gamma-kitörések detektálásáról kapta (GRB: Gamma Ray Burst). A benne elhelyezett néhány dekagramm tömegű gamma-detektor, ha jól vizsgázik a bevetésen, később egy egész Földet körbevevő, több elemű műholdflotta tagjaira is telepíthető lehet. A kiterjedt műholdhálózat egy gammavillanás érzékelésre alkalmas földnyi méretű detektorernyőt rajzol majd ki, mely segítségével igen pontosan azonosítani lehet a gamma-kitörések forrását. A gravitációs hullámok 2015-ös felfedezése máig lázban tartja a tudományos közönséget. A nanoműholdakból tervezett hálózattal a gravitációs hullámokat kibocsájtó, összeolvadó neutroncsillagok pontos helyzetét is meg lehet majd határozni, mivel ezek is bocsátanak ki gamma-kitörést.
(Az 52. percénél látható az indítás.)
„A projekt rendkívül jó példája a nemzetközi együttműködésnek, amelyben japán és magyar kutatók közösen egy olyan csillagászati műszert fejlesztenek kisműholdra, amely előtte csak nagy műholdakon repült” – nyilatkozta Masanori Ohno, aki a projekt miatt Japánból, Hirosimából költözött Budapestre. „Nagy kihívás volt a teljes detektort úgy megtervezni, hogy ebben a kis térfogatban is elférjen” – tette hozzá Mészáros László, aki többek közt a detektor mechanikai vonatkozásaiért felelős.
„A cézium-jodid kristály fóliákba való csomagolásánál és összeszerelésénél sokszor hihetetlenül óvatos kézi munkára volt szükség” – idézte fel a nehézségeket Jakub Řípa asztrofizikus. „Ehhez amúgy Ohno-szan origami-szaktudására is szükség volt” – mesélte a Sokolébresztő egyik adásában Werner Norbert, aki a projekt tudományos koordinációját segítette.
A világűrben keringő GRBAlpha a szombati nap során küldi az első jeleket, de a stabil kapcsolat kialakításához több nap szükséges még.