Több mint 470 millió kilométer megtétele után sikeresen landolt a Marson a NASA marsjárója közép-európai idő szerint csütörtök este, nem sokkal később az első fekete-fehér felvételek is megérkeztek a marsjáróról.
A tavaly július 30-án útjára indított marsjáró kockázatos leszállást követően egy 250 méter mély kráterben érte el a Mars felszínét, egy egykori tómederben.
Kiss László, a Csillagászati és Földtudományi kutatóközpont főigazgatója az InfoRádióban elmondta, egy soha ki nem próbált, új technológiával és módszerrel, ejtőernyővel, talajvizsgálóval, önmagát landoltató technológiával volt sikeres a Perseverance projekt nagy lépése.
"Minden korábbinál többre képes marsjáró
érkezett meg a vörös bolygóra, amely nem csak azt fogja megnézni, hogy van-e, volt-e a Marson élet, hanem olyan technológiákat próbál ki a bolygón, amelyek a későbbi élettel kapcsolatban kulcsfontosságúak: például oxigént von ki a marsi szén-dioxidból" – mutatott rá Kiss László, aki szerint nem a tudományos tartalom, hanem a technikai a legfontosabb ebben a projektben, akárcsak az Apollo-11 korábbi holdraszállása kapcsán.
A "rettegés 7 percéről" – amely nevet a landolás kapta a Mars-Föld időeltolódás miatt – azt mondta, olyan volt, mintha
az ember ülne egy zuhanó repülőben, és azt várja, hogy "előbb-utóbb csak bekapcsol az a nyomorult hajtómű".
De mint ismert, a percekkel később ideért hír pozitív volt a landolásról.
Külön kiemelte, hogy ez alkalommal nem egy lufiba csomagolt eszköz landolt a bolygón, hanem egy precíz eszköz a kijelölt helyen, egy tómederbe torkolló egykori folyó torkolata közelében.
"Ezt le kellett előre programozni, és ki kellett találni mindent, ami elromolhat. A landolás előtt is lehetett látni a közvetítésben a mérnökök arcán, ahogy örülnek minden egyes lépésnek, amikor kinyílt az ernyő vagy levált a hőpajzs" – folytatta Kiss László.
Szerinte nagyon érdekes híreket fog az eszköz szolgáltatni a Marsról, illetve vannak további űreszközök, amelyek körülötte keringenek, és hamarosan le fognak szállni, hiszen közel egyidőben három projekt is indult.
Legalább egy teljes marsi évet tölt ott a NASA robotja, ez 660 nap.