A koronavírus elleni mRNS-vakcina alapjául szolgáló technológia felfedezése világhírűvé tette a Karikó Katalin és Pardi Norbert fémjelezte, a Pennsylvaniai Egyetem (UPENN) laborjában dolgozó kutatócsapatot. A UPENN mikrobiológusával, az adjunktusként dolgozó Pardi Norberttel az Index készített interjút.
A szakember elmondta, mérhetetlenül felgyorsította a kutatást, 10-15 évnyi kutatási időt spórolt meg az, hogy
a kormányoknak gyakorlatilag nem számított, hány milliárd dollárba kerül, csak állítsák elő a kutatók a vakcinát.
Jó hírként említette: a Pfizer/BioNTech és a Moderna fázis 3-as vizsgálatai azt sugallják, hogy 6 hónapig szinte biztosan megvédi az embereket a vakcina. "Egyelőre nem tudjuk pontosan megbecsülni, de ez az időszak akár 1–3 év is lehet. Rendkívül fontos kérdés, hogy megjelennek-e olyan mutánsok, ahol csökkenhet a védettség mértéke. Az angol mutáns esetében nincs hatáscsökkenés, a dél-afrikai mutánsnál bizonyos immunkomponenseknél mértek csökkenést, de egyelőre nem kell elkezdenünk aggódni, mert az immunrendszerünk több lábon áll. Egyelőre rendben vagyunk, még akkor is, ha ne adj’ isten egy új mutáns esetében a 95 százalékos hatékonyság 70-re csökken. Ez még mindig magasabb érték, mint az influenzavakcina 10–50 százalékos hatásossága. Viszont épp azért lenne nagyon fontos, hogy minél előbb mindenki beoltassa magát, hogy minél kevesebb időt hagyjunk új mutációk keletkezésére".
Náluk, az Egyesült Államokban, nincs vakcinahiány, és úgy látja, áprilisra akár a lakosság harmadát be fogják oltani. Izraelben lassan a lakosság kétharmada be lesz oltva.
Azzal kapcsolatban, hogy a hírek szerint Izrael kifizette a gyors oltásszállításért cserébe a dupla árat, elmondta: ez Európának vagy Magyarországnak is megérte volna, mert sokkal többe kerül a gazdaságnak a további néhány hónapos bezárás, mint ha kifizették volna drágábban az oltóanyagot.
Az mRNS-technológia további használatával kapcsolatban a kutató szerint az influenzaoltás is megfelelő irány lehet. Ebbe a fertőzésbe is sokan belehalnak minden évben, és "az ellene fejlesztett szezonális vakcina előállítása elég lassú és macerás dolog, ráadásul a vakcina hatékonyságán is kellene javítani. Sokan, köztük én is úgy gondolom, hogy ki lehetne próbálni itt is az RNS-vakcinát. Szóval a koronavírus elleni vakcina csak a jéghegy csúcsa".
Végezetül a kutató kifejtette: valószínűleg teljesen nem lehet majd eltüntetni a vírust, az influenzához hasonlóan kisebb járványok a jövőben is kialakulhatnak. "Ám ne felejtsük el, hogy már most számos 90 százalék feletti hatékonyságú vakcinánk van, ami rendkívül biztató. Már a 70 százalék feletti is nagyszerűnek számít. Ahogy korábban fogalmaztam, az influenza esetében a szezonális vakcina hatásossága 10–50 százalék között mozog, csak bizonyos években tudja megközelíteni az ötvenet."