2015 májusában arról beszélt, hogy az agyban felületesen elraktározott rengeteg információ frusztrációt, krónikus stresszállapotot, akár depressziót is okozhat. Az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének igazgatója beszélt arról is, hogy az emberi agy nem egy ilyen, a mai korra jellemző információrobbanásra lett kitalálva, amikor az evolúció során elérte a jelenlegi fejlettségi szintjét.
"Az ember hozzászokik ahhoz, hogy nagyon könnyen jut információhoz. Ez viszont ahhoz vezet, hogy nem társít kellő érzelmi impulzusokat, nem rendelkezik kellő motivációval sem, hogy azt a bizonyos ismeretanyagot megszerezze. Ha pedig az ismeretanyaghoz nem társulnak a belső világból származó impulzusok, akkor annak az eltárolása bizony felszínes, felületes" – mutatott rá a neurobiológus.
Freund Tamás felhívta a figyelmet: a túlzott agyi leterheltség akár depresszióhoz is vezethet.
"Az emberek csak szörfölgetnek az interneten, felületesen raktározzák el az információt, és csodálkoznak, hogy sikertelenek, hogy nem jön az új gondolat, az eredetiség, ez frusztrációt okoz. A gyerekek is frusztráltakká, sikertelenekké válnak, jön a krónikus stresszállapot, aminek számos egyéb következménye van, ide sorolható a depresszió, szorongás is" - fogalmazott Freund Tamás.
A teljes beszélgetést itt lehet meghallgatni.
2016 novemberében Freund Tamás a vele készült interjúban arra hívta fel a figyelmet, hogy a legfelsőbb döntéshozók nincsenek tisztában azzal, hogy a társadalomra a legnagyobb szociális és egészség-gazdasági terhet az agy betegségeinek ellátása jelenti.
Az agy betegségei a teljes betegségtehernek több mint 30 százalékát adják, míg az agy kutatására szánt összegek európai uniós szinten az összes betegség kutatására szánt összegnek csak a 8 százaléka – közölte Freund Tamás, és jelezte, egyetlen évben az agy betegségei 798 milliárd eurójába kerülnek az Európai Uniónak.
A tudós beszámolt egy új eljárásról is, amely az eddigieknél pontosabban megmutatja, hogy mely idegsejt típusa mely agyterületen pontosan miért is felelős, és azt mondta, az optogenetikával gyakorlatilag újra lehet írni az egész neurobiológiát.
Freund Tamás beszélt arról is, hogy a kutatók egyelőre nem tudják a választ arra a kérdésre, hogy hol található az éntudat, és hogy mitől válunk tudatossá, vagy éppen tudat alatt cselekszünk bármit. Az ember próbálja a megismerés határait kitolni, de "ami a határon túl van, az csak hit kérdése”.
„A kutató mindent megtesz, a legmodernebb módszereket is alkalmazza, hogy kijjebb és kijjebb tolja ezeket a határokat. De azután mindig újabb és újabb falakba fogunk ütközni. Jelen pillanatban az éntudat kérdésköre, sőt, egyáltalán a tudat neurohálózati mechanizmusai még a falon túl vannak” – mondta akkor a neurobiológus.
Ezt az interjút teljes terjedelmében itt lehet meghallgatni.