Az Országos Meteorológiai Szolgálat számos "reklamációt" kap, hogy a lakosság által mért hőmérsékleti értékek gyakran magasabbak, mint a hivatalosan közölt adatok.
Hőtan és hőguta
"Mindenkinek igaza van, a megoldás pedig abban rejlik, hogy nem ugyanazt a hőmérsékletet mérik a különböző műszerek" - olvasható az OMSZ közösségi oldalán.
Az OMSZ által üzemeltetett, kalibrált műszerek ugyanis szigorúan a levegő hőmérsékletét mérik, ami standardizált körülmények közt, 2 m-es magasságban, esetlegesen hőt sugárzó tárgyaktól távol, árnyékolt, szellőző fehér fa házikóban történik. Erre azért van szükség, mert ilyen módon hasonlíthatók össze a világ bármely pontján végzett mérések.
A konyhaablakba kihelyezett hőmérők hiába vannak árnyékban, közel vannak a ház falához, amely nyáron jelentős hőt sugároz ki,
ezáltal azt mérjük meg, hogy milyen meleg a levegő egy hősugárzó felülettől néhány centiméterre.
A köztéri hőmérőket pedig valójában szinte direkt éri a napsugárzás, sőt, sokszor közvetlenül egy fekete fém felület felett helyezkednek el. Így ilyenkor nem a levegő, sokkal inkább a hőmérő szenzor (ami fém) hőmérsékletét mérjük, vagy azt, hogy egy napra kihelyezett, fekete fém tárgyhoz közel hány fok van.
Így nem meglepőek a sokszor extrém értékek, amik ezek nagy kijelzőin megjelennek.
Valójában egyik sem hibás, illetve mind jó valamire. A standard meteorológiai mérések elengedhetetlenek az összehasonlíthatóság, illetve a számítógépes modellek futtatása szempontjából.
Az ablakba kihelyezett hőmérő is fontos lehet a reggeli ruhaválasztáskor. A köztéri hőmérők pedig sokszor sokkal közelebb állnak hőérzetünkhöz, mint az említett léghőmérséklet.