Az észak-európai országokban fejenként több mint 100 kilogramm húst fogyasztanak évente, Magyarországon 64 kilogrammot – mondta az InfoRádiónak Popp József agrármérnök-közgazdász, az MTA doktora és a Debreceni Egyetem tanára. Svédország azt javasolta az Európai Parlamentnek, hogy vezessék be a húsadót az unióban, annak megfelelően, hogy az adott húsfajta 1 kilogrammjának előállítása során mennyi a szén-dioxid-kibocsátás.
Így a szarvasmarha után a sertés húsának és a baromfihúsnak lenne a legmagasabb adókulcsa; halat, kagylót és tengeri gyümölcsöket lehetne a legkedvezőbb közteher mellett megvásárolni.
Az MTA tanulmánya éppen ezért kiemeli, hogy a lakosságnak minél több halat kéne fogyasztania. A parthalfogás jelenleg körülbelül 75 millió tonna évente, az akvakultúra pedig 75-80 millió tonnát termel, vagyis megelőzi a tengeri vadhalfogást – hangsúlyozta Popp József. A tengeri halászat azonban már nem fog növekedni, hiszen egyre fogy a vadhalállomány. Az akvakultúra esetében pedig az 25 millió tonnás bővülést vár az MTA-doktor.
Megoldásként felmerül még a hús laboratóriumban történő előállítása, illetve a rovarfogyasztás európai meghonosítása. „A laboratóriumi hús fogyasztása nem tilos, de forgalomba nem hozható” – emelte ki az agrármérnök. Amerikában ezt sem tiltják – tette hozzá. Ez az eljárás kevéssé járulna hozzá a klímaváltozáshoz, hiszen kis energiafelhasználás mellett történik. A lakosság azonban idegenkedik a gondolattól, hogy így készült hústermékeket fogyasszon.
A rovarfehérjét oly módon állítják elő, hogy a lárvákat szárítják, és sztenderdizált fehérjét nyernek ki belőle
– magyarázta a szakértő. Ennek előnye a magas fehérjetartalom, hátránya, hogy a módszer mezőgazdasági területet igényel, és a végtermék toxintartalma is problémát okoz. Ráadásul a rovarfehérje kétszer drágább, mint a haszonállatokból kinyert.
A Greenpeace arra figyelmezte, hogy az Európai Unió hozzájárul az Amazonas esőerdejének irtásához, ha tovább növeli a marhahús és takarmányszója behozatalát a dél-amerikai Közös Piacról. Ez a Föld legfontosabb erdősége a klímaváltozás elleni küzdelemben: az üvegházhatású gázok 20 százalékát köti meg.
A holland Greenpeace iroda által kiszivárogtatott dokumentum szerint
Európa és a dél-amerikai országok olyan egyezményt kötöttek a nyilvánosság kizárásával,
mely a kontinens történetének legnagyobb szabadkereskedelmi megállapodása lehet – mondta Nyitray Dániel, a Greenpeace Magyarország kampányfelelőse.
Ezek az országok – köztük Argentína és Brazília – jelenleg is hatalmas mennyiségben exportálnak marhahúst és takarmányszóját az unióba. A tervezett egyezmény alapján az előbbi exportját 78 ezer tonnával emelnék a jelenlegi 200 ezer tonnához képest. Az Európában forgalmazott szója 90 százaléka ma is ezekből a dél-amerikai államokból érkezik – hangsúlyozta a környezetvédelmi szervezet kampányfelelőse.
Brazíliában az erdőirtás 80 százalékáért az állattenyésztés felelős. Tavaly körülbelül svájcnyi terület tűnt el az esőerdőből, ami a 2015-ös pusztítás háromszorosa
– tette hozzá Nyitray Dániel.