Szakértők a Current Biology című szaklapban számoltak be eredményeikről.
A kancák eredetét a csak az anyáktól öröklődő mitokondriális DNS alapján már évekkel korábban megállapították. A csődörök esetében azonban ez eddig nem volt lehetséges, mert azok Y-kromoszómájukat szinte változatlanul adják tovább a hím csikóknak, és ezért az örökített információnak ez a része szinte azonos.
A tenyésztőknek emiatt eddig a törzskönyvekben szereplő feljegyzésekre kellett hagyatkozniuk a lovak eredetét illetően.
Nagy felbontású szekvenciaelemzés révén sikerült a bécsi intézet kutatócsapatának 21 lófajta több mint 50 méne Y-kromoszómájának nagy területét elemezni. Az eredmények szerint néhány észak-európai tenyészet kivételével apai ágon minden csődör keleti állatoktól származik, amelyek durván két vonalra, arabra és türkménre oszthatók.
"A keleti lovakat az utóbbi évszázadokban egyre gyakrabban vetették be a tenyésztés során, ezzel megteremtették a mai lófajták alapjait. Az importált keleti állatok az európai lovak genetikai vonalát nyilvánvalóan teljesen kiszorították" - fejtette ki Barbara Wallner, a kutatás vezetője
Azt is kimutatták a szakértők, hogy a vizsgált tenyészmének ősatyja jóval a háziasítás után, az időszámítás előtti 5. században élhetett.
A genetikai adatok a kutatók szerint a legtöbb esetben megegyeznek a törzskönyvekben szereplő információkkal, amelyek részben a 17. századig nyúlnak vissza. Az Y-kromoszóma vizsgálata a feljegyzések mellett nagyobb biztosítékot jelent az adott egyed eredetére vonatkozóan például lóvásárlás esetében.
A ló háziasítása korábbi tanulmányok alapján Eurázsia széljárta pusztáin történhetett 5500 évvel ezelőtt, és óriási szerepet játszott a civilizáció fejlődésében. A gyaloglásnál gyorsabb lovaglás forradalmasította a kereskedelmet, a hadviselést, a népek és az eszmék vándorlását, lehetővé tette földrésznyi birodalmak születését.