„Elvesztettem életem első Davis-kupa-meccsét, és elvesztettem a legutolsót is. Így bezárul a kör” – mondta a visszavonuló spanyol teniszcsillag, Rafael Nadal miután karrierje utolsó mérkőzésén két szettben kikapott Botic van de Zandschulptól a hollandok elleni ütközetben a Davis-kupa málagai világdöntőjében. A spanyolok végül 2-1-re alulmaradtak, így már a negyeddöntőben búcsúztak.
Taróczy Balázs úgy fogalmazott az InfoRádióban a pályafutását befejező 22-szeres Grand Slam-győztes teniszező idei szezonjáról, hogy már nagyon látszódott, nincs azon a szinten, mint fénykorában vagy akár néhány évvel ezelőtt. Hozzátette: a sérülései miatt nem is játszott sokat idén, ráadásul az ellenfelei felgyorsultak, miközben Rafael Nadal játéka és mozgása eléggé lelassult. Mint mondta, karrierje utolsó meccsén Botic van de Zandschulp személyében egy nagyon jó teniszező volt az ellenfele, aki „nem ijedt meg attól sem, hogy a spanyol világsztár tőle szokatlanul megpróbált gyakrabban felmenni a hálóhoz”. A párosban kétszeres Grand Slam-tornagyőztes teniszező szerint ennek az lehetett az oka, hogy Nadal „már nem bírta lábbal a hosszabb labdameneteket”, és vélhetően azt akarta, hogy hamarabb vége legyen egy-egy játéknak. Kiemelte, hogy a holland játékos egyáltalán nem volt megilletődött, „gyönyörűen elütötte a labdákat” a 38 éves legenda mellett, akinél egyértelműen jobb volt ezen a meccsen, de ez azért nem okozott nagy meglepetést.
Taróczy Balázs úgy véli, az utolsó két év már meglehetősen nyögvenyelősre sikerült, és
bár nagyon nehezen hozta meg a döntését a visszavonulásáról Rafael Nadal, ennek be kellett következni, nem lehetett tovább halogatni.
Ezzel együtt egy fantasztikus karrier van mögötte, mintegy húsz éven át volt a világ élvonalában. 2004-ben nyerte meg először a spanyol válogatottal a Davis-kupát, amit később még háromszor sikerült elérnie.
A háromszoros világbajnok magyar teniszező szerint Rafael Nadal egy olyan játékos volt, aki „képletesen szólva mindig felnyalta a salakot, és nem feltétlenül játszott olyan könnyedén és elegánsan, mint például Roger Federer”. Nagy küzdő volt, fizikailag sokat beletett egy-egy meccsbe, de rengetegszer hátráltatták sérülések, így nem csoda, hogy az évek során nagyon elhasználódtak az ízületei. Taróczy Balázs úgy fogalmazott, az elmúlt egy-két évben azért már lehetett sejteni, hogy „egyszer csak be kell fejezni a játékot” Nadalnak.
Azt gondolja, őt nem lehet egymagában emlegetni, mert ennek a korszaknak három nagy egyénisége volt: Roger Federer, Rafael Nadal és Novak Djokovic.
Közülük már csak a szerbnek lesz lehetősége arra, hogy gyarapítsa a tornagyőzelmei számát. Kiemelte, hogy ez a hármas uralta a férfi teniszt az elmúlt húsz évben, elosztogatták egymás között a Grand Slam-győzelmeket, és csak néha tudott más nyerni rajtuk kívül. Úgy véli, ez a korszak az ő nevükkel kerül be a tenisz történelemkönyvébe, nem nagyon lehet közülük kiemelni egyet, még akkor sem ha Novak Djokovic az első a Grand Slam-győzelmek tekintetében.
Fanatikus küzdő és nagy úttörő volt
Taróczy Balázs szerint a három világsztár közül Rafael Nadal a „hihetetlen fanatikusságával és küzdőszellemével” tűnt ki, aki soha nem adta fel, minden egyes labdamenetért megküzdött. „Nagyon fog hiányozni, mert egy olyan színfoltja volt a tenisz világának, ami csak nagyon ritkán adatik meg” – jegyezte meg.
A játékával kapcsolatban kiemelte, hogy Rafael Nadal volt az első, aki tenyeres pörgetéseket ütött, és ezzel úttörő volt, ma már nagyon sokan csinálják ezt. Taróczy Balázs felidézte, a korábbi korszakok nagyjai maguk elé vezették az ütőt, és úgy fejezték be az ütést, míg a spanyol ezzel szemben
„felkapta a feje fölé az ütőt, és egészen másfajta ütésekkel operált”.
Úgy gondolja, ezt ösztönösen csinálta, és nagyon eredményes tudott lenni vele. Ma már sokan játszanak így, és ezáltal sokkal gyorsabban és erősebben pörgetik a labdát, amivel nagyobb tempó diktálható és többféle szög belőhető.
A kétszeres Grand Slam-tornagyőztes szerint Rafael Nadal nemcsak óriási küzdő, hanem rendkívül sportszerű teniszező is volt. „A Connors–McEnroe időszakhoz képest igazi felüdülés volt a Federer–Nadal–Djokovic hármast látni, mert mindig egymást tisztelve és megbecsülve játszották végig az elmúlt húsz évet” – fogalmazott Taróczy Balázs.