Dénes Ferenc: már nem a gentleman sport korszakot éljük, liberalizálni lehetne a doppingolást

Az elmúlt hetekben, hónapokban ismét nagy port kavart a hazai és a nemzetközi sportsajtóban több doppingügy. Márciusban kétszer is pozitív lett Jannik Sinner tesztje, miután az Indian Wells-i tenisztornát követően az anabolikus szteroidok közé tartozó clostebol nyomaira bukkantak a szervezetében. A világelső olasz teniszezőt ideiglenesen eltiltották, stábja azonban megtámadta az ítéletet, magyarázatukat pedig elfogadták, így jelenleg is versenyezhet. Sinnerék indoklása szerint a sportoló fizioterapeutája saját magán alkalmazott egy vény nélkül kapható spray-t egy seb kezelésére, mialatt napi rendszerességgel masszírozta Jannik Sinnert, és így jutott be a teniszező szervezetébe a clostebol.

Dénes Ferenc véleménye szerint általánosságban a doppingkérdéssel, valamint önmagában a doppingellenőrzéssel is komoly problémák vannak, egyre több kétes, vitatott eset rázza meg a sportvilágot, és világsztárok is érintettek. Emiatt úgy gondolja, itt az ideje, hogy újragondolják az illetékesek az egész szervezeti rendszer működtetését. A sportközgazdász az InfoRádióban úgy fogalmazott, hogy

„múlt századi az a doppingfelfogás, amely jelenleg kánonnak számít a nemzetközi sportban”.

Mint mondta, ma már nem nagyon hisz senki abban a XIX. században kialakult „gentleman sport és fair play szemléletben”, amely szerint „tessék kimenni, többet, erőteljesebben, intenzívebben mozogni és nyerjen a jobbik”. Úgy véli, a mesterséges intelligencia és a modern technológia korában „teljesen értelmetlen ez a típusú felfogás”.

Ugyancsak nagy problémának tartja, hogy a közvélemény számára sok esetben egyáltalán nem világos, hogy kit miért mentenek fel vagy miért tiltanak el. Dénes Ferenc szerint a jelenlegi működési formájában nem jó a rendszer, mert gyakran „szakértők, vegyészek és orvosok garmadájának kell megmagyaráznia, hogy az egyik sportoló miért bűnös, a másik meg miért nem”. Mint fogalmazott, joggal érezhetik azt a sportot követő és kedvelő emberek, hogy becsapják őket, miközben manipulálhatják is az eredményeket. Példaként a sportközgazdász is megemlítette Jannik Sinner esetét, és teljesen megérti, hogy sokan elvesztették a fonalat a híreket olvasva, és értetlenül álltak az előtt, hogy miért fogadták el a védekezését és a magyarázatát, miután kétszer is pozitív mintát adott.

Ugyanígy nem világos az sem, hogy a Nemzetközi Úszó Szövetség és a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) milyen bizonyítékok alapján adott igazat annak a 23 kínai úszónak, akik azt állították, önhibájukon kívül lett szennyezett a mintájuk. Végül egyiküket sem marasztalták el, mindannyian ott lehettek a tokiói olimpián. „Mindezek után, miért nem hisszük el, ha egy magyar sportoló azt állítja, hogy véletlenül került bármi a szervezetébe? Ha a közvélemény számára nem átlátható, nem könnyen befogadható a rendszer, akkor nem fog hinni az eredményeknek, és azt gondolhatja, hogy itt csalnak” – fejtegette a sportközgazdász.

Dénes Ferenc a liberalizálás mellett foglalt állást, és kijelentette:

18 éves kor felett megengedné, hogy a sportolók olyan típusú teljesítménynövelőt használjanak, amilyet akarnak.

Ugyanakkor hozzátette, hogy szükség lenne orvosi ajánlásra és protokollra is, mert „valamilyen típusú orvosi ellenőrzöttség hiányában életveszélyes kockázatai is lehetnek” a különböző szerek szervezetbe való bevitelének. Megjegyezte: mindazt a pénzt, amit eddig doppingellenőrzésre fordítottak, szerinte a gyereksportra kellene költeni. Nagyon fontosnak tartja a kiskorúak védelmét, ezért szerinte inkább arra kellene felhasználni a forrásokat, hogy biztonságban sportolhassanak, ne terheljék túl őket úgy, mint a kínai tornászlányokat, akiknek a felkészítésével kapcsolatban „olyan híreket hallani, hogy az ember haja égnek áll”. Dénes Ferenc elmondta:

szigorúbban kellene figyelni és ellenőrizni a gyermekek felkészítését, és súlyos büntetést kell kiszabni azokra, akik doppingoltatják vagy abuzálják őket.

Úgy látja, a felnőtt sportban pedig nem lehet más megoldás, mint az, hogy orvosi felügyelet mellett vagy valamilyen ajánlás alapján „mindenki szedje azt, amit tud és akar”.

Ebben a vitában az ellenzők azzal érvelnek, hogy a teljesítménynövelők használatának az élet későbbi szakaszában negatív hatásai lehetnek, és az érintett sportolók akár hamarabb is meghalhatnak. Dénes Ferenc szerint „bármilyen nehéz is ezt kimondani”, ez a kockázat már most is megvan. Sajnos sokszor értesülni életerős sportolók érthetetlen haláláról, számos korábbi NFL-játékos küzd nagyon komoly egészségi problémákkal, betegségekkel, közülük többen nagyon korán elhunytak az elmúlt évtizedekben. Ennek egyik oka, hogy az amerikai futball erősen igénybe veszi az emberi szervezetet, a másik pedig, hogy feltételezések szerint sok játékos él teljesítménynövelőkkel.

A dopping liberalizálásának legveszélyesebb következménye lehet, hogy mindenki elkezdhet szedni mindenféle szert, de Dénes Ferenc szerint még az is lehet, hogy az emberek tömegével kezdenének el tiltakozni emiatt, és kialakulhat egy olyan általános vélemény, hogy a dopping nem helyes dolog. Elismerte, sokan lehetnek olyanok, akik azt az álláspontot képviselik, hogy a liberalizálásnál még az is jobb, ha tévedésekkel, de megvédjük a sportolókat a tiltott szerektől, ugyanakkor úgy véli, ennél sokkal általánosabb problémáról van szó, és nem biztos benne, hogy a jelenlegi rendszerben, illetve a mostani doppingellenőrzésekkel meg lehet védeni a sportolókat a káros következményektől.