Vajon az olimpiai játékok jó üzlet lesz Franciaország és a franciák számára? – teszi fel a kérdést a Le Figaro.
Vannak, akik megkérdőjelezik a nagy globális sportfesztivál gazdasági következményeit. a hivatalos álláspont szerint azonban nem kell aggódni. Az olimpia finanszírozza magát – mondta még tavaly Emmanuel Macron elnök. A sport-, olimpiai és paralimpiai miniszter, Amélie Oudéa-Castera pedig egy hónapja szintén azt nyilatkozta, biztos abban, hogy a játékok sokkal többet hoznak a nemzetnek, mint amennyibe kerülnek neki.
Na de mit mondanak a számok? A Limoges-i CDES által az olimpia pályázatról készített hatástanulmány eredetileg 10,7 milliárd euróra becsülte a játékok gazdasági hatását a 2016-ban előnyben részesítendőnek, legkedvezőbbnek nevezett forgatókönyv szerint, míg a másik kettő 5,3 és 8,1 milliárd euró között mozgott. „Ez a tanulmány különösen túlbecsülte az olimpia hatását" – mondja most Jean-Pascal Gayant közgazdász.
Tavaly májusban frissítették a tanulmányt, és akkor a gazdasági hatást lefelé módosítva 6,7 és 11,1 milliárd euró közé tették, a köztes forgatókönyv 9 milliárddal számolt. A becslések figyelembe veszik a játékok szervezésének, a szükséges helyszínek építésének és a turizmusnak a hatását rövid és hosszú távon, a játékok "életciklusa" (előkészítés, lebonyolítás, utóélet) során 2018-tól 2034-ig, indokolta Christophe Lepetit, a CDES gazdasági tanulmányokért felelős munkatársa.
Egy független tanulmány, amelyet az Astères cég készített, ugyanerre a következtetésre jutott, és az olimpiai játékok szervezésének hatását négy év alatt 9,8 milliárd euró hozzáadott értékben, azaz a francia GDP 0,4 százalékában határozta meg. „Ezen előnyök egy része már konkrét és kézzelfogható. A játékok szervezőbizottsága mintegy 3 milliárd euró értékű közbeszerzést ítélt oda, az építőiparban, az idegenforgalomban, és ezekből több ezer francia vállalat részesült” – mondta egy forrás. Ez utóbbit a Nemzeti Statisztikai és Gazdasági Tanulmányok Intézete (INSEE) is megerősíti, amely legutóbbi gazdasági elemzésében megjegyzi, hogy a pozitív hatások egy része már jelentkezik, különösen az építőiparban.
Vannak azonban olyanok, akik arra szólítanak fel, hogy ezeket az előrejelzéseket ne vegyük biztosnak. „A hosszú távú hatástanulmányok a múltban bebizonyították módszertani hiányosságaikat" - mondta Jean-Pascal Gayant. Szerinte a 2024-es olimpiai játékok esetében például nehéz azt állítani, hogy Párizson segít a játékokhoz kapcsolódó turisztikai fellendülés, hiszen a francai főváros évtizedek óta a világ öt legjobb turisztikai városa között van. A sportközgazdász egy elemzésében kiszámolta az esemény rövid távú, 2024-re vonatkozó hatását, amelyet valamivel több mint 4 milliárd euróra becsül.
Christophe Lepetit, a CDES gazdasági tanulmányokért felelős vezetője elismeri, hogy bizonytalan a turisztikai hatás, a turisták viselkedése és az, hogy mennyit költenek. Vannak szállodatulajdonos Ile-de-France-ban, akik kiábrándító foglaltsági mutatókra panaszkodnak, ám a közgazdász szerint azzal, hogy aránytalanul megemelték a tarifáikat, erősítették a kizáró hatást.
Legutóbbi jelentésében az INSEE 2024 harmadik negyedévében 0,3 százalékpontos nagyságrendű GDP-hatással számol, amely elsősorban a jegyeladásokhoz és az audiovizuális közvetítési jogokhoz kapcsolódik.
Az olimpiai játékok jelentős hatással fognak járni, ez nem kétséges. Azonban „Franciaország vagy Ile-de-France GDP-jének szintjén ez szinte jelentéktelen. Az olimpiai játékok jövedelmezőséget, társadalmi-gazdasági értéket generálnak, de nem olyan arányban, amely a növekedést fellendíthetné" - figyelmeztet Fabrice Lacroix, a szervezőbizottság pénzügyi igazgatója.
Nehéz összevetni a várható előnyöket a játékok költségeivel, amelyek még mindig pontatlanok. A szervezők és az olimpiai munkálatokat végző vállalat (Solideo) - amely az infrastruktúra építési részét kezeli - között egyenlő arányban elosztva a költségvetés jelenleg 8,8 milliárd euróra rúg. Ez több mint 2,2 milliárddal több, mint amit a pályázati csomagban előirányoztak. Ez az összeg hozzáadódik „az állam által nyújtott biztonság költségeihez, azaz a 2022 nyarán készült előzetes becslés szerint legalább 419 millió euróhoz - jegyzi meg Jean-Pascal Gayant cikkében.
„A kiadások másik, nehezen felmérhető forrása a közalkalmazottaknak, a rendőrségnek és a biztonsági erőknek a játékok idejére adott prémiuma – teszi hozzá egy, a szervezéshez közeli forrás, aki
a játékok végső költségét 9 és 10 milliárd euró közé becsüli.
A 10 milliárd eurót el fogjuk érni - véli Jean-Pascal Gayant, míg az Asterès magasabb, 11,8 milliárd eurós összeggel számol.
Nem a francia állam az egyetlen pénzügyi szereplő. Ami a szervezőbizottságát illeti, annak 4,4 milliárd eurós költségvetését 96%-ban magánpénzekből finanszírozzák. Mindössze 170 millió euró közpénz került bele, kizárólag a paralimpiai játékok mérlegének finanszírozására - mondja Fabrice Lacroix. A Solideo oldalán az állam és a helyi hatóságok 2,3 milliárd eurót vállaltak, ami a játékok infrastruktúrájáért felelős vállalat teljes költségvetésének mintegy fele.
Tony Estanguet, a szervezőbizottság vezetője májusban arra figyelmeztetett, hogy nem szabad összekeverni a két oldalt. A szervezők kiadásai a játékok szigorúan vett megszervezésére vonatkoznak, míg a Solideo beruházásai a fenntarthatónak szánt létesítményekre. A legjobb példa erre a Seine-Saint-Denis-ben található olimpiai falu, amelyet a játékok után lakásokká alakítanak át.
„Az olimpia felgyorsította azokat az állami beruházásokat, amelyekre egyébként is sor került volna, és ez értéket teremt az adófizetők számára: becslések szerint egy euró befektetett közpénz három eurót termel a közösség számára” – jelentette ki Fabrice Lacroix pénzügyi igazgató.
Ma az olimpiai játékok közköltségei tehát mintegy 2,5 milliárd eurót tesznek ki, ami a teljes költségvetés mintegy negyedét jelentik. Tavaly áprilisban a francia számvevőszék elnöke, Pierre Moscovici úgy becsülte, hogy a játékok végső soron három és öt milliárd euró közötti közpénzbe kerülnek. Ezt a számot Amélie Oudéa-Castera is megerősítette.
„Nagyon valószínű, hogy az adófizetők számlája megközelíti a 3,5 és 4 milliárd euró közötti összeget"
- mondja Jean-Pascal Gayant sportközgazdász, aki ezért kissé túlzás azt állítani, hogy a játékok finanszírozzák önmagukat.
Mint kifejtette, az elemzésnek az a tanulsága, hogy az adófizetők által finanszírozott 1 eurónyi közkiadásért a játékoknak a hatástanulmányok értelmében 1 és 1,30 euró közötti magánkiadást kellene generálniuk. A játékok ebből a gazdasági szempontból nem tűnnének rossz üzletnek.
Azt is figyelembe kell venni, hogy a játékok a szigorúan vett gazdasági hasznon túl a nemzetnek is visszaadnak, például a közlekedés fejlesztésével, a sportlétesítmények építésével vagy a Szajna megtisztításával, ami évtizedekre hatással lesz - sorolja egy, a szervezethez közel álló forrás.
Bruno Le Maire, a távozó kormány gazdasági és pénzügyminisztere is azt mondta, hogy az olimpia sokkal többet jelent a gazdaságnál. „Nem a bevételek és a kiadások egyensúlya a cél, hanem a vonzerő növelése, a francia tudás bemutatása a világban.”