Korlátozzák Magyarországon a labdarúgók fizetését

A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) szemléletváltást szeretne elérni a hazai futballban, ennek részét képezik azok az elnökségi döntések, amelyek a hazai és a fiatal játékosok szerepeltetésének elismerésére, valamint a klubok bértömeg-szabályozására vonatkoznak.

A legfontosabb a változások:

• Az NB I-ben a keretek létszámát maximalizálják 25 főben, ennyi játékos kaphat A-s versenyengedélyt. Ezenkívül csak úgynevezett I-s engedéllyel rendelkező, U19-es és annál fiatalabb játékossal növelhető a keret.
• Bevezetik a bértömeg-szabályozást, tehát az úgynevezett sportágon kívüli bevételek – idetartozik többek között a jegy-, merchandising- és marketingbevétel, szponzorációs bevétel, televíziós közvetítésekből és szerencsejátékból származó bevétel – hetven százaléka fordítható személyi kiadásokra. (Ez nem fizetési sapka vagy bérplafon, csak a bevételek függvényében korlátozzák a bérekre fordítható összeget.) Nem része a bevételnek a játékoseladásból szerzett bevétel és a tulajdonosi tőkeemelés sem.
• A következő idénytől az NB I-ben semmilyen korlátozás sem vonatkozik majd a légiósokra, megszűnik az a szabály, hogy csak tíz légióst lehet nevezni az NB I-es keretbe.
• Az NB II-ben lehet légiósokat foglalkoztatni, de akkor a klub elesik a szövetség 2.4 milliárd forintos normatív támogatásának ráeső részétől. Nyártól csak egy U20-as játékos szerepeltetése lesz kötelező mérkőzésenként a másodosztályban.
• Az NB I-es klubok normatív támogatási kerete az új idényben 400 és 600 millió forint között alakul, és az alapösszeg kiegészíthető a többségében hazai játékosok, illetve az U21-es magyar játékosok szerepeltetéséért járó, nagyjából 50-50 millió forinttal. Fiatal játékos pályára lépéséért akkor fizet az MLSZ, ha az adott meccsen a csapata pontot is szerez.
• Az MLSZ a klubokkal egyetértésben 2020–2021-től változtat az utánpótlás-bajnokságok rendszerén is.
• A következő idénytől megteremtik annak lehetőségét, hogy az NB I-es klubok indíthassanak csapatot az NB III-ban.
• A Magyar Kupában jövőre minden párharc egymeccses lesz, nem lesznek visszavágók, az alacsonyabb osztályú csapatok lesznek a pályaválasztók, két azonos osztályú csapat meccsénél pedig az dönthet a pályaválasztói jogról, hogy melyik csapat játszott a korábbi fordulók alatt kevesebbszer otthon. A döntőnek pedig minden évben a Puskás Aréna adna otthont.