Székesfehérváron születetett, de egy szegedi panellakás harmadik emeletéről indult a kézilabdatörténelem egyik legnagyobb játékosa, a 209 centis Nagy László, aki teljes visszavonulása után nagyinterjút adott a 24.hu portálnak. A sporttal magassága - no meg édesapja válogatott múltja miatt - a kosárlabdán keresztül ismerkedett meg, serdülőválogatottságig vitte, de Észak-Amerikába is eljutott egy kiválasztási folyamat következtében. 13 évesen aztán mégiscsak itthon maradt. Ámde:
"Létezik olyan szakmai megközelítés, hogy ha valaki 209 centi magas, labdaügyes és a kézi-, a kosár- vagy a röplabda valamelyikében felkapaszkodik a világ tetejére, az a három közül bármelyikben képes"
- fejtegette Nagy László, hozzátéve, kosárban itthon azért nem volt ekkora sikerélménye, ezért is nyergelt át a kézire.
Szegeden aztán nagyra nőtt balkezesként hamar szükség is lett rá, és sikerélménye is volt, több évvel idősebb gyerekek mezőnyében volt a legjobb, külföldi tornákon is. Az 1997-es ifi-Eb-n aztán a spanyol megfigyelők kiszúrták, és azonnal vitték is Barcelonába, ahol 1983-tól 2003-ig Valero Rivera volt a szakvezető, ő személyesen utazott Magyarországra meggyőzni a 17 éves Nagy Lászlót, hogy menjen az akkor épp ötszörös BL-győztes klubhoz - hét évre.
Az utat az nyitotta meg előtte többek közt, hogy
barcás poszttársa beházasodott a spanyol királyi családba,
így neki el kellett engednie a kézilabdát 2000 nyarán.
Amikor Spanyolországban kezdett, már bírnia kellett a spanyol nyelvet, de az "öltözői spanyolra" nem volt felkészülve, így ez még külön feladat volt, ráadásul szegedi önállóságát fel kellett adnia egy barcelonai szobácskára. Hétéves szerződéssel a zsebében azonban banki kapcsolatai hamar akcióba léptek, így lett kocsija és lakása is hamar, 2001-ben pedig utánaköltözött a nő, akit mindig is szeretett, és összeis házasodtak.
A barcelonai sportviszonyokról szólva elmondta,
a kézinél nem csak a foci, de a kosár és a futsal is előrébb van, Messivel pedig "nem pacsizott nap mint nap", csak évente két-háromszor,
plusz az "éjszakában", hiába volt a munkahelyük egymás mellett.
A barcelonai élet egyébként szerinte csodás, főként a lazasága miatt, meg hogy mindenre ráérnek, ugyanis "minden holnap történik".
Az itthon kritika alá vett sportállampolgárság-váltásról azt mondta, szóba került ugyan a honosítás, de hiába volt épp akkor vitája a magyar sportági szövetséggel, a Barcelonánál nem hosszabbítottak vele eleget 12 év után, és
rábólintott a veszprémi megkeresésre - a barcelonaihoz képest dupla fizetésért -
annak ellenére, hogy Párizsba és Kielbe is mehetett volna még.
Fizetéséről szólva azért még elmondta: "ha Szegeden vagy Veszprémben maradok, és tizenkilenc évesen nem engedek Rivera csábításának, a következő tizenkét évben több mint a dupláját kereshettem volna, mint amennyit Barcelonában".
A visszavonulásról már tavaly októberben döntött annak tudatában, hogy Veszprémben sportvezető lesz, ha befejezi, és a szövetségben is számítottak rá, ráadásul akkoriban a Veszprémnek is igen rosszul ment a BL-ben, amiért leginkább a klub- és válogatottedző Ljubomir Vranjes és csapatai össze nem illeszkedését látja felelősnek.
Nagy László
spórolós embernek tartja magát, aki racionális döntések mentén él, egy saját autója van, és két kiadott lakás jelent neki és családjának "biztos passzív jövedelmet".
Közben Spanyolországban tömbösített óraszámban jár edzőképzésre, azért oda, mert ma ez az ország adja a világ legjobb edzőit, a BL Final Fourban is spanyol edzők csapatai voltak kizárólag.
Egyik napról a másikra amúgy beosztottból vezetője lett Veszprémből David Davis edzőnek.
Célja most már klubvezetőként Bajnokok Ligáját nyerni, ha már ez a Veszprémmel nem sikerült.