"Sándor napján megszakad a tél,
József napján eltűnik a szél,
Zsákban Benedek hoz majd meleget,
Nincs több fázás, boldog, aki él"
- így szól Weöres Sándor Tavaszköszöntő című verse, amelyet 2023-ra gyakorlatilag megtanult és fel is mond az időjárás, hisz szinte minden pontosan úgy történik, ahogy a sorok írják.
Mint a 24.hu kapcsolódó összeállításából kiderül, számos népi megfigyelés kapcsolódik időjárásunkhoz:
- Orsolya megmutatja, milyen lesz a tél
- Zsuzsanna hozhatja a tavaszt
- Medárdhoz 40 napnyi eső kötődhet...
Március derekát követően jön sorban egymás után Sándor, József és Benedek napja, amelyek a népi megfigyelés alapján ha napsütést hoznak és egyre melegebb időt, hosszú, meleg nyár lesz. Márpedig idén ez a helyzet. No de miért pont róluk van szó?
Március 18-án ünnepeljük a Sándorokat, akik "előképe" egy III. században élt püspök volt; hite miatt került börtönbe, majd kiszabadulva Jeruzsálem püspöke lett 40 évre, majd ismét jött a börtön és a halál (251-ben).
Sándorhoz a jó termés ígérete köthető, ekkor kezdték vetni régen a zabot és az árpát, illetve a fehér babot.
Március 19-én Jézus nevelőapjára, Józsefre emlékezik a néphagyomány, ez a természeti tavasz "nyitónapja". E nap ha derült égboltot hoz, a meleg megmarad őszig, ha nem, "sok halott lesz az évben". További hagyomány, hogy ha szivárvány van az égen ezen a napon, a széles sárga sáv jó búza- és kukoricatermést ígér, ha a piros élénkebb, a bor lesz jó, ha a zöld, gomba lesz elegendő. A méheket is ekkor engedték ki először, reptükből is levontak következtetéseket. Ekkor érkeztek meg a megfigyelés szerint e fecskék és a gólyák is.
Március 21-én, Benedek - a nyugati szerzetesség alapítója, Európa védőszentje - napján van a tavaszi napéjegyenlőség ideje. "Ha dörög az ég, száraz nyár lesz" - szólt a hiedelem. Ekkor szentelték a zsírt és a fokhagymát mint gyógyító élelmiszereket.