Az izraeli választás után többen arra számítottak, hogy egy sikertelen kormányalakítási kísérlet után új választások kiírására lesz szükség, mégis egy másik forgatókönyv valósul meg.
A kialakult helyzetről Kovács Tamás elmondta: az volt a nagy kérdése az izraeli választásnak, hogy Benjamin Netanjahu maradjon-e miniszterelnök, vagy ne maradjon. Az ellenzéki blokk, amelyik nagyon különböző világnézetű pártokból áll össze, összességében többséget szerzett, így a következő nagy kérdés az lett, hogy a meglepően jól szereplő négy arab párt bekerüljön-e a kormányba.
Hangsúlyozta: „az arab pártokkal való viszony az izraeli politikának az Achilles-sarka, és végül úgy tűnik, hogy a különböző forgatókönyvek közül kialakulni látszik egy olyan, hogy a Netanjahuval szemben álló blokk egységesen Eisenkot miniszterelnökségét szorgalmazza, az arab pártok pedig kívülről fogják támogatni a kormányt. Ezzel együtt azért még vannak nyitott kérdések, hiszen ez a megállapodás kedd délután született meg, tehát a részleteket a felek még nem tisztázták.”
Azért volt kérdéses, hogy sikerül-e egy ilyen megállapodást kialakítani, hiszen a Netanjahu-féle tömb még mindig nagyon erős, 53 képviselőt tud maga mögött. A tömb központi pártja a Likud, amely 27 képviselővel rendelkezik.
Lényegében az döntött, hogy az arab pártok az ellenzék mellé álltak, és jelen állás szerint az egyik arab párt csatlakozik is a kormányhoz, ez a Ra’am, amelyik 7 mandátumot szerzett.
„Érdekességképpen jegyezzük meg, hogy ennél az arab pártnál a lista második helyén egy volt izraeli rendőr áll” – mondta a tanszékvezető, aki szerint az a kockázat kíséri majd az új kormányt, hogy a kívülről támogató arab pártokat semmilyen szerződéses kötelezettség nem köti majd, hogy egyetértsen a kormánnyal. A másik oldalon persze „az is nagyon nagy kérdés, hogy a Netanjahu-féle blokk mennyire tud egységes maradni, hiszen előfordulhat az is, hogy néhányan majd konkrét kérdésekben átszavaznak a kormányhoz. Ezek még csak opciók, feltételezések.”
A kormányváltásra törekvő tömb pártjai kiadtak egy nyilatkozatot, és ebben megfogalmazták, hogy a cél a kormány mielőbbi megalakítása, vagyis annak megakadályozása, hogy Izraelt újabb választásokba sodorják. Fennállt, vagy akár még most is fennállhat ennek a veszélye?
Erre a felvetésre Kovács Tamás kifejtette, hogy az elmúlt években vagy évtizedben Izrael gyakran választott, volt olyan év, hogy kétszer is szavaztak, mert patthelyzet volt a Kneszetben, és egy ilyen patthelyzetnek a veszélye a mostani választások után is fennállt.
„Érezte szerintem az ellenzéki tömb, hogy az izraeli társadalom kimerült, fáradt, tehát nem biztos, hogy egy újabb választás jót tenne az országnak.
A gazdaságról nem is beszélve, illetve Izrael nemzetközi pozíciói szempontjából egy újabb választás, újabb kampány nem lett volna szerencsés, és ne felejtsük el, hogy ha egy újabb választás jött volna, az Netanjahu kormányzását hónapokra meghosszabbítja. Hiszen ki kell írni a választást, kampány van, újra számolják a szavazatokat, ez mind időigényes. Tehát ezen tényezők az ellenzéki tömbhöz sorolható pártokat a megegyezés felé terelhették” – fogalmazott.
Mindeközben Donald Trump amerikai elnök telefonon tárgyalt Benjámin Netanjahuval, hiszen jelenleg még Netanjahu tölti be a miniszterelnöki posztot Izraelben, és az Irán elleni légicsapások eshetőségéről, folytatásairól egyeztettek a hírek alapján. Sajtóértesülések szerint az amerikai elnök a diplomáciai megoldást tartaná jobbnak, Netanjahu pedig már a mostani amerikai időközi választás után folytatná is a bombázásokat.
Erre a szakértő így reagált: „kettéválasztanám a válaszomat, ugyanis egyik részről tudomásul kell venni, hogy az izraeli biztonsági doktrínában Irán az egyik fő ellenség, tehát az Iránnal szembeni fellépés az megmaradna, mint fontos célkitűzés. Az egy más kérdés, hogy a közvetlen bombázás, vagy mondjuk a titkosszolgálati akciók kerülnének előtérbe, és azt se felejtsük el, hogy Eisenkot, tehát a leendő, vagy potenciális miniszterelnök korábban vezérkari főnök volt. Ugyanakkor szerintem most az igazán nagy kérdés, hogy az eredmények alapján Trump elnök elvesztette a többségét a szenátusban is és a képviselőházban is, tehát kérdés, hogy az amerikai politika mit fog kezdeni Iránnal, ezzel a kialakult helyzettel. Tehát megváltozhat Trump elnök közel-keleti politikája, akár erre a rövid időre, amire Netanjahuval fog egyeztetni” – mondta.
A cikk Kocsonya Zoltán interjúja alapján készült.