A versenyképesség évek óta központi téma az unióban, emlékezhetünk a két évvel ezelőtti Mario Draghi-féle Európa-mentő tervre, a versenyképességi tervre, amiből alig-alig valósult meg valami. Petőfivel szólva amolyan füstbe ment terv lett. Most ismét középpontban vannak a versenyképességgel kapcsolatos kérdések, illetve mindez beillesztve a 2028-ban induló többéves költségvetésbe, amiről jól érzékelhetően azért vannak viták.
Gálik Zoltán szerint annyiban meg kell védeni a Draghi-jelentést, ami két évvel ezelőtt készült, hogy az nem egy gyorsan végrehajtandó terv volt, hanem inkább egy olyan állapotfelmérés, amiben az európai integrációnak a hosszú távú fejlődését próbálta valamilyen keretek között magyarázni, és javaslatokat tett arra, hogy milyen irányba kellene elindulni.
Mint mondta: „ennek az egyik nagy feltétele az, hogy erre megfelelő pénzügyi források legyenek és megfelelő politikai szándékok, de az Európai Unió egy elég lassan mozgó instrumentum, gyakorlatilag most lehetne a következő költségvetési időszakban alkalom arra, hogy az ott leírtakat valódi forrásokkal kiegészítve meg tudják valósítani. Úgyhogy valóban voltak különböző kezdeményezések, de azért az elkövetkező időszak lesz az, amikor valóban lehetne sokat tenni. Ugye ennek egy része ez a versenyképességi és piaci fejezet, amiről most beszéltek, ez a számlaköltségvetéssel függ össze, de rengeteg van itt a csúcson, ami még pénteken is folytatódik.”
„Csütörtökön az energiaárak és ez a bizonyos kvótakereskedelem vitte el a show-t, és gyakorlatilag nem sikerült még megállapodni véglegesen, de a fő költségvetési számokban sem az intézményi reformokról fog szólni ez a költségvetés, hanem Montenegró európai uniós felkészültségéről, és a most már lassan szokásosnak mondható külpolitikai témákról” – fogalmazott a szakértő.
Hozzátette:
- Ukrajna,
- európai védelem,
- közel-keleti térség, és
- nem utolsósorban a migrációs kérdések tárgyalásai,
ezek még mind hátra vannak.
Az állam és kormányfők többsége már Brüsszelbe érkezve meglehetősen szkeptikusan fogalmazott a tekintetben, hogy decemberig lehet-e egyáltalán megállapodás vagy egyezség a 2028-ban induló költségvetésről. Magyar Péter miniszterelnök is úgy nyilatkozott, hogy nem elfogadható jelenlegi formájában a tervezet.
Erre a felvetésre Gálik Zoltán kifejtette: „a következő költségvetési időszaknak 2028 januártól kell majd életbe lépnie, tehát még nem késtünk el, de megnehezíti a tárgyalásokat, hiszen elég sok a bizonytalanság az előttünk álló európai választások miatt, és ez nemcsak azt jelenti, hogy más színű politikai vezetés jöhet egy adott országban, hanem azt is, hogy amíg azok a kormányok majd a választás után felállnak, addig ügyvezetőként az előző dolgozik. Vagy gondoljunk Franciaországra, ahol elnökválasztások lesznek, és Macron elnök kifejezetten hangsúlyozta, hogy nem akar majd nagyon közel a választásokhoz kötelezettségeket vállalni, úgyhogy ez is megnehezíti a leendő költségvetés kialakítását".
A Corvinus Egyetem docense arról is beszélt, hogy a jelenlegi bizottsági javaslat és az elnök javaslata között idézőjelben kicsi, 141 milliárdos a különbség. Most 1763 milliárd a bizottsági javaslat, és az elnöki javaslat 1622 milliárd euró, ami még mindig 30 százalékos növekedést jelentene a mostani költségvetési ciklushoz képest, de azért a kettő között 8 százalék különbség még van.
„Ez, mondjuk Magyarországnak körülbelül 18-23 milliárdos kohéziós forrást jelentene, vagy akár egy 14 milliárdos agrártámogatást, és hát ennek a csökkenése ugyanabban az arányban várható,
ha nem sikerülne elérni ezt a számot” – hangsúlyozta.
Fajsúlyos téma volt a csúcson az energiapiaci helyzet, ennél a négy visegrádi ország, Szlovákia, Magyarország, Csehország és Lengyelország a jelek szerint összezárt, és azt szorgalmazzák, hogy a következő kibocsátáskereskedelmi rendszer bevezetését 2030-ra halasszák el, és ebben támogatóra találtak Olaszország és Görögország részéről.
Gálik Zoltán erről elmondta: a kibocsátáskereskedelmi rendszer csupán közvetetten függ össze a költségvetési kérdésekkel, hiszen egészen más politikai és jogi folyamatok fémjelzik, de azért három ponton összekapcsolódnak ezek a viták. Egyrészt az uniós saját források tekintetében, hiszen a bizottság azt javasolja, hogy ez a bizonyos kvótakauciós bevétel egy része közvetlenül az európai uniós költségvetésbe kerüljön, ezzel lehetne csökkenteni a tagállamok befizetéseitől való függőséget. A másik, ami nagyon fontos, az úgynevezett szociális klímaalapnak a létrehozása, ami a háztartásoknak, kisvállalkozásoknak a zöld átállását támogatná, és ha elhalasztanák, akkor ez az egész a kisvállalkozások és akár a háztartásoknak az energiahelyzetét is megváltoztatná.
„A tagállami alkufolyamatban ez egy nagyon fontos eszköz, hiszen lehet azzal érvelni, hogy amíg itt nincs megállapodás, addig a többi úton sem lehet olyan gyorsan előre menni. Úgyhogy egyelőre nincs végső kimenet, de ez nagyon fontos Magyarország számára is, visegrádi négyek számára is, és minden országok számára, akiknek most nagyon érzékeny az energiaportfóliója” – fűzte hozzá.
A migráció kérdésében viszont úgy tűnik, közeledtek az álláspontok.
Milyen változásokat iktatnak vagy iktathatnak be a várható szövegbe? Egyáltalán ez a migrációs paktum valamilyen formában történő módosítását jelentheti? A szakértő ezekre a kérdésekre úgy reagált, hogy itt az utolsó percekben vagyunk, mert van már egy nagy migrációs megállapodás, de ennek a konkretizálása, illetve a finomítása most zajlik. Egyrészt az Európai Unió úgynevezett kitoloncolási központokat akar létrehozni, amikben a tagállamok már megegyeztek, hogy harmadik országokban működő központokba lehessen szállítani a tartózkodási joggal nem rendelkező személyeket. Emellett olyan kérdésekről van szó, mint rendkívüli határhelyzeteknek a kezelése, például Ceutában ami történt a közelmúltban, és itt bizonyos normál eljárásoktól való eltérést engedne.
Van egy korai előrejelzéssel és határvédelemmel foglalkozó passzus, illetve magának a migrációs paktumnak a végrehajtásáról vitatkoznak, amit már 2026 júniusától alkalmazni kellene. Ez gyakorlatilag a szolidaritási mechanizmus, amiről sokat beszéltünk, ennek a bevezetéséről megy még a vita – fogalmazott Gálik Zoltán, a Corvinus Egyetem docense.
A cikk Kocsonya Zoltán interjúja alapján készült.