Három évvel ezelőtt a Hamász összehangolt támadást indított Izrael déli részén, köztük a Nova zenei fesztiválon is, amely rengeteg áldozatot követelt; a palesztin terrorszervezet támadásaiban több mint 1100 ember vesztette életét, 251 embert pedig túszként hurcoltak el Gázába.
Kacsó Yvonne Izraelben élő magyar így emlékezett vissza arra a napra az InfoRádióban: „a férjem egy adott pillanatban szólt nekem, hogy »figyelj, nagy bummok vannak, kapcsoljuk már be a tévét és nézzük meg, hogy mi történik; be kéne zárni a védett szoba vasablakát«. Néztük a tévét, hogy mi történik.
Szinte minden egyenes adásban történt. Rögtön megértettük, hogy itt most valami komolyabb dologról lehet szó, mint általában”.
Az 1993 óta Modi'In városában élő úszóedzőnek, mint állítása szerint mindenkinek Izraelben, szintén van egy ismerőse, aki áldozatául esett a támadásoknak.
„Sajnos október 7-én nagyon sok embert meggyilkoltak, sok katona elesett, nekem személyesen az egyik volt úszóleánykám, aki katonatiszt volt, október 7-én elesett. Első pár nap eltűntnek nyilvánították, ugyanis olyan sok volt az áldozat, hogy pár napba beletelt, hogy egyáltalán azonosítsák őket. És aztán rá vagy három napra kiderült, hogy tényleg elesett. Mivel ez egy kicsi ország, ha nem is közvetlen ismertél valakit, akkor ismertél valakit, aki valakit ismert... rettenetes hangulat volt, az biztos” – fogalmazott.
Csepregi Zsolt Izrael-szakértő az InfoRádióban elmondta:
a Hamász nem csupán az izraeli államot, hanem a társadalmat is meg akarta félemlíteni ezekkel a támadásokkal.
„A cél az volt, hogy sokkolják az izraeli társadalmat, és olyan pszichológiai, emberéletekben mérhető károkat okozzanak, ami elbizonytalanítja az izraeli államot, adott esetben felkeléseket indít el Ciszjordániában, akár Izrael arabok rakta részein is. A közvetlen cél pedig az volt, hogy minél több halott legyen és minél több túszt ejtsenek” – mondta.
A felek a 2023-as támadást követően kétszer is tűzszünetet kötöttek, azonban egyik sem bizonyult hosszú életűnek, egy-két hónap után ugyanis minden esetben folytatódtak a támadások. Csepregi Zsolt szerint Izrael és a Hamász azért nem tudott hosszú távon megegyezni egymással, mert radikálisan ellentétes érdekeket képviselnek.
„A Hamász minimum a Gázai övezet uralmát kívánja fenntartani, de még inkább a palesztin politikai élet legitim szereplője és lehetőleg vezetője kíván lenni mind az övezetben, mind Ciszjordániában. Ebből valamifajta kompromisszumot hajlandó lenne kötni, például lemondani a nehézfegyverekről, megtartani kizárólag a könnyű fegyvereket, de fenn kíván maradni mint egy befolyásos vezető szervezet. Izrael válasza erre az, hogy a Hamász semmilyen formában, sem politikailag, sem katonailag nem maradhat meg sehol, sőt, Izrael azonosította azt az ötezer főt, akit azzal gyanúsít, hogy részt vettek a támadásban, és célja szerint mindegyiküket likvidálni kell. Ezek alapvetően összeegyezhetetlen célok” – mondta Csepregi Zsolt.
A szakértő kiemelte: bár már hivatalosan sikerült egy hosszabb távú tűzszünetet kötniük a feleknek, továbbra sem oldódott meg teljesen a konfliktus.
„Amióta 2025 végén a túszok kiszabadultak, és megszületett Donald Trump, illetve Egyiptom, Katar közvetítésével a tűzszünet, azóta beszélhetünk arról, hogy egy nagymértékben eszkalálódott, de befagyott konfliktus van a Gázai övezetben.
Jelenleg Izrael a Gázai övezet mintegy 60 százalékát uralja, a Hamász nagyjából 40 százalékát, és mindennaposak az incidensek a két oldal között”
– foglalta össze, hangsúlyozva: az október 27-i izraeli választások nem hoznak majd nagy változást a konfliktusban, mivel a jelenlegi kormánypárt és az ellenzéki erők is ugyanúgy gondolkodnak a Hamászról.
A cikk Barkóczi Bence összeállítása alapján készült.