Körvonalazódik az Ukrajna területén élő nemzeti kisebbségek oktatási és nyelvi jogainak helyreállítása.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában úgy vélekedett: ha a most asztalon lévő ukrán parlamenti javaslatot megszavazzák, és menet közben nem módosítanak rajta, akkor oktatásügyben lezárulhat a magyar–ukrán vita.
„Információm szerint az oktatási bizottság egyhangúlag elfogadta a törvénytervezetet. Kompromisszumos dolog született, elég hosszasan tárgyalták ezeket az alapvető kérdéseket Magyarország és Ukrajna képviselői, szakértői a kárpátaljai magyarság szakértőinek a bevonásával, és végül sikerült közösen megállapodni, azt alá is írták, ennek alapján készült el ez a törvénytervezet” – rögzítette.
Felidézte, az anyanyelvi oktatáshoz való jogukat egy 2017-es törvény vette el minden szabályt áthágva, hiszen
- az ukrán alkotmány értelmében nem lehetett olyan törvényeket hozni, amelyek szűkítik a meglévő jogokat,
- másrészt Ukrajna és Magyarország között volt egy alapszerződés, amely arra irányult, hogy biztosítsák a kárpátaljai magyarság oktatási jogait,
- sőt Ukrajnának voltak európai vállalásai ebben a kérdésben, ennek ellenére ez megszületett.
„Utána a magyar–ukrán kapcsolatokban keletkezett feszültség, illetve mi is folyamatosan azért küzdöttünk, hogy ezeket a jogainkat renoválják. Ha most ezt elfogadják, akkor ebben a részben, ami az oktatást illeti, nagyrészt visszakapjuk azokat a jogainkat, amelyekkel korábban rendelkeztünk” – mondta Brenzovics László.
Hogy a helyreállításból mit vesz észre adott esetben egy beregszászi iskola tanára, diákja, arról így beszélt: „korábban voltak magyar oktatási nyelvű iskolák, ahol az oktatás óvodától az érettségiig magyar nyelven folyhatott, a szünetben, a szülői értekezleteken, a különböző rendezvényeken szabadon lehetett használni a magyar nyelvet, magyar szimbólumokat. Ezt korlátozták eddig.
Először az volt a törvényben, amelyek fokozatosan áttérést jelentettek volna az elemi iskola után, minél nagyobb óraszámban kellett volna ukránra áttérni. Ez azonban az ellenállás miatt nem valósult meg,
ezt egy rendelettel hatályon kívül is helyezték – ideiglenesen –, viszont nagyon sok kérdést nem rendeztek, például az iskolák státuszát, hogy legyen olyan iskola, amelyet úgy hívnak, hogy magyar oktatási nyelvű iskola, illetve, hogy az órákon kívül is lehessen magyar nyelven szabadon beszélni. Bármilyen abszurdnak tűnik, de a törvény előírta azt, hogy órákon lehet magyarul beszélni, a szünetben, illetve a különböző rendezvényeken már nem”.
Vagyis: a tanulók részt vettek a magyar nyelvű óráikon – már amennyire a törvényeket végrehajtották az adott szereplők –, majd jött az iskolai ünnepség ukrán nyelven.
Brenzovics László megítélése szerint rengeteg feszültség volt ebből, elvek ütköztek, bizonytalan volt még az érettségi nyelve is, de a mostani törvény ezeket mind tisztázza. Megjegyezte, egyébként is baj Ukrajnában, hogy a törvényeket se pro, se kontra nem szokták teljes egészében végrehajtani...
„Azt hiszem, ha ez a törvény érvénybe lép, egyfajta stabilitást fog okozni majd a magyar iskolarendszerben Kárpátalján. A háborús időszak ellenére egyetlen magyar iskola és egyetlen magyar osztály sem zárt be, a magyar szülők magyar iskolába adják a gyerekeiket, és a tanári kar is igyekszik ellátni a kötöttségeit, kiállnak a saját iskoláik mellett ebben a helyzetben” – hangsúlyozta még az Arénában Brenzovics László.
Herczeg Zsolt teljes interjúját alább megtekintheti, meghallgathatja.