Csütörtök este nyitóvacsorával kezdődik, majd pénteken egész napos, zárt ajtók mögötti tárgyalásokkal folytatódik az Európai Tanács ciprusi csúcstalálkozója, amelyen Orbán Viktor leköszönő magyar miniszterelnök már nem vesz részt. Sokan nagy jelentőséget tulajdonítanak a mostani csúcsnak, ahol már akár az EU politikai erőviszonyainak a jövőbeli átrendeződésére is láthatunk bizonyos jeleket.
A Magyar Nemzet beharangozója szerint az egyik fő téma a közel-keleti háborús helyzet lesz, különösen az USA és Izrael által indított konfliktus, amely már a nyolcadik hetébe lépett. A csúcs résztvevői vélhetően a béke kilátásait, valamint a Hormuzi-szoros lezárásának következményeit vitatják meg. A szoros kulcsfontosságú helyszín az energiaszállítás szempontjából, és amikor az iráni vezetés blokád alá vonta, elszálltak az energiaárak világszerte, ami közvetlenül érinti jelenleg is az európai gazdaságokat és a lakosságot egyaránt. Emiatt
az energiaárak csökkentése prioritássá vált az EU-ban, de a helyzet megoldásában nincs teljes egyetértés a tagállamok között.
Megosztottság figyelhető meg a biztonságpolitikai válaszlépések terén is. Franciaország és Németország például nem ért egyet abban, hogy az EU-nak részt kellene-e vennie a tengeri szállítási útvonalak katonai védelmében – írja a Politico.
Egyesek védelmi jellegű misszió elindítása mellett érvelnek, de az Egyesült Államok szerepvállalása nélkül ennek aligha lenne érdemi eredménye.
A ciprusi csúcstalálkozón biztosan téma lesz az unió következő költségvetése is. Nagy kérdés, lesz-e konszenzus a résztvevők között.
Az északi, gazdagabb tagállamok ugyanis alacsonyabb befizetéseket és szigorúbb költségvetési fegyelmet szeretnének, míg a déli és keleti országok nagyobb költségvetést és a támogatások fenntartását szorgalmazzák.
Nem könnyíti meg a tárgyalásokat az sem, hogy az EU-nak 2028-tól évente jelentős összegeket kell visszafizetnie a Covid idején felvett közös adósságból, miközben a geopolitikai feszültségek – különösen az iráni konfliktus – további pénzügyi nyomást jelentenek.
Cipruson vélhetően megvitatják majd az Európai Unió kölcsönös védelmi mechanizmusával kapcsolatos kérdéseket is. A tagállamokat bármilyen támadás esetén elvileg egymás megsegítésére ösztönzi a mechanizmus, az viszont nem világos, hogy konkrétan milyen segítséget kell egymásnak nyújtaniuk az országoknak. Ez különösen fontos kérdés a házigazda Ciprus számára, ugyanis a szigetország nem tagja a NATO-nak, így más biztonsági garanciák vonatkoznak rá.
A következő uniós csúcstalálkozón már az új magyar kormány képviselői vesznek részt, és nagy kérdés, milyen erőviszonyok, lehetőségek, távlati célok várják majd őket.