A migráció geostratégiája címmel írt tanulmányt a Migrációkutató Intézet főigazgatója, Dezső Tamás, aki az InfoRádióban ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a migrációs válság csak egy tünet.
Mint kifejtette, bármilyen népesedésstatisztikai mutatót vizsgálva arra a következtetésre lehet jutni, hogy a világ globális nyugaton kívüli része sokkal dinamikusabban fejlődik a népesség szempontjából. Hozzátette, hogy a medián átlagéletkor Európában 42 év körül van, míg Afganisztánban 17 év, a Közép-afrikai Köztársaságban pedig mindössze 15 év.
Az ENSZ adatai alapján 2050-ig 1 milliárd 239 millió fővel lesz nagyobb a népessége azon régióknak, így a Közép-Keletnek, a Közel-Keletnek, Észak-Afrikának és a szubszaharai Afrikának, amelyek a migráció potenciális forrásai. Azoknak az országoknak, ahonnan a migránsok érkeznek, évente 49 millió fővel lesz nagyobb a népessége, amely egy spanyolországnyi népesség minden évben – magyarázta Dezső Tamás.
Ismertette, hogy az európai termékenységi ráta 1,5-1,6 körül van, tehát „még mindig fogyó ágon vagyunk”. A 2-es termékenységi ráta esetében 2 gyermek, 4 unoka, 8 dédunoka és 16 ükunoka születik. A muszlim világban pedig 5-ös termékenységi ráta van, ott 5 gyermek, 25 unoka, 125 dédunoka és 625 ükunoka születik.
A kötet által vizsgált másik geostratégiai kérdés a vízhiány – tette hozzá Dezső Tamás. Mint elmondta, éppen azok a régiók fognak kiszáradni, amelyeknek már amúgy is dinamikusan növekszik lélekszámuk. Ez egy újabb olyan faktor, amely „komoly tömegeket tud meglendíteni”.
Mint elmondta, hosszú távon Magyarország 10 százalékos édesvízkészlet-csökkenéssel számolhat, míg például Ukrajna 2045-re teljesen ki fog száradni. Ukrajna folyóvizeinek 80-85 százaléka ugyanis Belaruszból és Oroszországból jön. Amennyiben ezek az országok duzzasztógátakat építenek a folyókon, mert például vízerőműveket szeretnének, akkor Ukrajnában „nem nagyon lesz víz”.
A főigazgató hozzátette, az is nagy kérdés, hogy egy esetleges fegyveres konfliktus esetén a letelepedett bevándorlók fognának-e fegyvert új hazájuk védelmében, amely társadalmi feszültségforrás lehet.