Nyitókép: Unsplash

Szakértő: a kubai gazdaság összeomlott, és a rezsimnek már nincs komoly külföldi támogatója

Infostart / InfoRádió - Kalapos Mihály
2026. március 17. 07:59
ÚJABB CIKKÜNK A TÉMÁBAN
ELŐZMÉNYEK
Áruhiány a boltokban, napi 20-22 órás áramkimaradások, ritkán iható csapvíz: a gazdaság gyakorlatilag teljesen összeomlott, amióta nem érkezik olaj Kubába – mondta az InfoRádióban a hétvégi tüntetések, köztük egy helyi pártszékház felgyújtása apropóján Nagy Sándor Gyula Latin-Amerika-kutató. Úgy látja, az még kérdéses, hogy összeomlik-e a kommunista rezsim, és egyáltalán nem világos, hogy mi jöhet utána.

„Az országban gyakorlatilag teljesen összeomlott a gazdaság. A sorban állás mindig is nemzeti sport volt Kubában, de az ott élő néhány barátom elmondása alapján ma már gyakran akár több órás sorban állás után is üres kézzel távoznak a bolt elől a lakosok” – mondta el Nagy Sándor Gyula Latin-Amerika-kutató, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára az InfoRádióban.

20-22 órás áramkimaradások vannak, és már a telefonszolgáltató is bejelentette, hogy korlátozni fogják a telefonvonalakat az áramhiány miatt. Ez mind azért van, mert nem érkeznek olajszállítmányok az országba. Az a gazdasági rendszer, amit 67 éve erőltetnek, a legtöbb helyen nem működik, és az emberek ezt szenvedik meg – fogalmazott a szakértő. Mint mondta, az olaj nemcsak Venezuelából, hanem máshonnan is érkezhetne, de a venezuelai változások miatt, illetve Donald Trump következő körös szankciói miatt most még annyit se kap Kuba, mint korábban. De szerinte ez már csak az utolsó csepp volt a pohárban.

Az elmúlt öt évben folyamatosak voltak az áramszünetek, a vízkimaradások, volt, hogy hetekig nem volt csapvíz,

az is nagyrészt az áramszünet miatt, illetve a víztisztításhoz szükséges eszközök karbantartása vagy a vegyszerek hiánya miatt. Így most a csapvizet gyakorlatilag nem lehet fogyasztani, csak forralás vagy tisztítás után. De lassan már gáz sincsen, tehát a vizet felforralni se nagyon tudják. A helyzet korábban sem volt rózsás, de az elmúlt hat-hét évben lett különösen rossz – mondta.

A kérdésre, hogy ez most egy olyan pillanat-e, amikor megbukhat a kommunista párt, Nagy Sándor Gyula úgy felelt: voltak már ilyen pillanatok az elmúlt 30-40 évben. A 90-es évek elején, az úgynevezett különleges időszak, a „Período especial” idején már remegett a léc, de akkor még úgy-ahogy megúszták. Utána Hugo Chavez jött mint megmentő, és ő segített talpon maradni a rezsimnek.

„Ám lényegében a Covid óta, illetve az amerikai szankciós politika különböző mértékű erősödése óta recseg-ropog a rendszer. Joe Biden és Donald Trump idején más-más volt a szankciós politika, és azzal, hogy Venezuela már nem segíti Kubát, az utolsó nagy támogató esett ki. Kína és Oroszország névleg még segíti, de

Kubának nincs semmilyen nyersanyaga némi nikkelen és egy-két nemesfémen kívül, ami nem jelentős és nem is olyan mennyiségű, ami miatt akár Oroszország, akár Kína jelentősebb támogatásokat küldene,

vagy különösebben érdekelné őket, hogy mi van Kubával – fogalmazott a szakértő. Néha egy-egy baráti ország – Vietnám, Mexikó – küld segélyszállítmányokat, de egy most már csak 8,5 milliós országnak is elég nehéz megélnie csupán segélyszállítmányokból.

Most már helyi zavargások is vannak. Korábban is voltak hasonlók, például 2021-ben lezajlott egy nagyobb zavargási hullám – idézte fel. „De az utóbbi napokban megjelentek felvételek a nemzetközi sajtóban és a közösségi médiában arról, hogy egy kisvárosban a kommunista párt irodáját felgyújtották a fiatalok. Hogy ez most egy újabb nyitánya-e egy nagyobb zavargáshullámnak, vagy egy egyedi eset, azt még nem tudjuk, arra még várni kell, hogy erre választ adhassunk” – mondta Nagy Sándor Gyula.

„Az kérdéses, hogy mennyire kell komolyan venni Donald Trump javaslatát, hogy Kuba is az Egyesült Államok része lehetne.

Emögött szerintem nincs komoly belpolitikai támogatás az USA-n belül, még ha a kubaiak szeretnék, akkor se” – vélekedik. Arra viszont, hogy a kubai rezsim magától fog összeomlani a tehetetlenség és a hozzá nem értés miatt, jó esély van, csak az a kérdés, hogy mostanában bekövetkezik, vagy még recseg-ropog a rendszer egy ideig – tette hozzá.

Ha magától meg is bukik ez a rendszer, nyugati segítség nélkül aligha fog tudni majd egyről a kettőre jutni az ország.

„Van egy nagyjából már hárommilliós kubai réteg az Egyesült Államokban, Latin-Amerika különböző országaiban és Spanyolországban, akiknek egy része jómódú vállalkozó.

Azt gondolom, hogy az ő segítségükre vagy az ő nyomásukra az Egyesült Államok és az európai országok érdekeltek lesznek abban, hogy Kubában valamilyen szinten elinduljon a gazdasági fejlődés. Hogy ez hitel lesz-e, vagy a meglévő hitelek elengedése, esetleg segély, vagy befektetések, az attól függ, hogy hogyan fog kinézni az új kubai rendszer azután, ha egyszer megdől a mostani kommunista rezsim. Ma senki nem érdekelt abban, hogy befektessen, mert a kubai alkotmány kimondja, hogy bármikor bármit államosíthatnak, ha az emberek érdeke így szolgálja. Ilyen körülmények között pedig elég nehéz befektetést bevonzani – mondta el Nagy Sándor Gyula Latin-Amerika-kutató, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára az InfoRádióban.

egyesült államok donald trump kuba nagy sándor gyula marco rubio
KAPCSOLÓDÓ HANG:
Szakértő: a kubai gazdaság összeomlott, és a rezsimnek már nincs komoly külföldi támogatója
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást