Csütörtökön Washingtonban tartja alakuló ülését a Donald Trump által alapított Béketanács. A tanácskozáson várhatóan főleg a gázai háború utáni rendezésről és újjáépítésről lesz szó. Az alakuló ülésen Orbán Viktor magyar miniszterelnök is részt vesz.
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elnöke az InfoRádió GeoTrendek című műsorában azt mondta, a Béketanács létrehozása „messzebbre vezet” annál, hogy csak aktuális geopolitikai problémákra, konfliktusokra keressen hatékony megoldásokat. Mint fogalmazott, nemcsak arról van szó, hogy a Gázai övezet vonatkozásában legyen egy olyan intézmény, amely valóban elősegítené a békét Izrael és a különböző palesztin hatóságok között, hanem Donald Trump azért alapította meg ezt a testületet, hogy hosszabb távon is segítséget nyújtson vagy produktív közvetítő legyen hasonló helyzetekben.
Törcsi Péter kiemelte: a tervek szerint a Béketanácsot nemcsak a nyugati világ meghatározó országai működtetik majd, hanem
kifejezetten erős harmadik világbeli részvétel is lesz, ami egyfajta garancia lehet arra, hogy a Közel-Keleten túl más régiókban jelentkező konfliktusokat is rendezni lehessen a jövőben.
Hozzátette: a Béketanács „az átalakuló világrend egyik legújabb intézménye lesz”. Felhívta a figyelmet fontos előzményként arra, hogy Donald Trump amerikai elnök a megválasztása után meglehetősen intenzíven kezdett el állást foglalni és fellépni a korábbi status quóval szemben, a szavakat pedig tettek követték. Az amerikai elnök csaknem harminc különböző nemzetközi testületből, intézetből, a többi között az ENSZ szakosított szerveiből is kiléptette az Egyesült Államokat.
Törcsi Péter szerint Donald Trump ezekkel a lépésekkel egyértelmű üzenetet fogalmazott meg, amely szerint a második világháború lezárásának egyik kiemelt intézkedéseként létrehozott
ENSZ, illetve annak Biztonsági Tanácsa nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket az elmúlt két évtizedben.
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elnöke úgy véli, a Béketanács az ENSZ-szel konkuráló intézmény lesz, de nem gondolja azt, hogy Donald Trump el akarná ijeszteni a hagyományos értelemben vett szövetségeseit, konkrétan a nyugat-európai NATO-tagállamokat.
Törcsi Péter kitért arra is, hogy Marco Rubio amerikai külügyminiszter a múlt heti, müncheni biztonságpolitikai konferencián egy „nagyon kritikus beszédet” mondott, és elsősorban azokat „az értékbeli hiányosságokat, kulturális elgyengüléseket rótta fel”, melyeket Nyugat-Európával kapcsolatban tapasztalt az elmúlt egy-két évtizedben. Ugyanakkor az elemző szerint Marco Rubio inkább a partnerséget, az Európával való együttműködés megújítását hangsúlyozta, és sokkal barátságosabb, békülékenyebb hangot ütött meg, mint JD Vance amerikai alelnök a 2025-ös müncheni konferencián.
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elnöke szerint az amerikai külügyminiszternek ezzel az is lehetett a célja, hogy ösztökélje a nagy európai NATO-tagországokat a Béketanácsban való részvételre, illetve partnerekként támogassák az Egyesült Államokat a béketörekvéseiben, nemcsak a Gázai övezettel kapcsolatban, hanem akár Ukrajna esetében vagy más olyan konfliktusgócpontok esetében, ahol még lehetnek nagyon éles ellentétek a következő időszakban.
A teljes beszélgetést szerda este hét órától az InfoRádió GeoTrendek című műsorában hallgathatják meg.
(A nyitóképen: Donald Trump amerikai elnök, miután aláírta az általa kezdeményezett Béketanács alapokmányát az 56. Világgazdasági Fórumon a svájci Davosban, 2026. január 22-én.)