Az 56 éves Sahra Wagenknecht tagja volt az akkori keletnémet kommunista Német Szocialista Egységpártnak (NSZEP), majd a berlini fal leomlása után az utódpárt Demokratikus Szocializmus Pártjának (PDS). Nem sokkal később a PDS és egy kisebb nyugatnémet baloldali párt szövetségéből létrejött, a német politikában azóta is parlamenti szerepet betöltő Baloldal Pártja, (Die Linke) szóvivője, majd alelnöke lett.
Ez sem elégítette ki ambícióit, 2024 januárjában új baloldali pártot hozott létre, amely egyben a nevét is megkapta. Hét hónappal megalakulása után a BSW három, korábban NDK-tag tartományban, Türingiában, Szászországban és Brandenburgban is a harmadik helyen végzett a helyi választásokon. Az utóbbiban a tartományi kormányban is helyet kapott.
Ennek nyomán elemzők akkoriban a baloldali, bevándorlásellenes pártot a keleti tartományokban az SPD és a radikális jobboldali AfD fő riválisának tartották.
Miközben elemzők a sikert elsősorban Sahra Wagenknecht személyének, illetve aktivitásának tulajdonították, 2024 végétől hanyatlani kezdett a párt csillaga. A tavalyi esztendő elejére ez annyira felgyorsult, hogy
a párt a 2025 február végi parlamenti választásokon a szükséges 5 százalékos küszöböt alulról hajszállal súrolva nem jutott be a Bundestagba.
Ami az említett „politikai hajszálat” illeti, a Wagenknecht-párt mindössze 9560 szavazattal maradt el a parlamenti bejutáshoz szükséges határtól. Noha a pártvezető azóta többször is a szavazatok újraszámlálását követelte, és ennek érdekében a Bundestag választási felülvizsgálati bizottságához fordult, erőfeszítései mindeddig sikertelennek bizonyultak.
A legfrissebb hírek szerint Sahra Wagenknecht a parlamenti „kikosarazás” ellenére nem adta fel a harcot. Közölte, hogy továbbra is jogi úton próbálja megtámadni a tavaly február végi választások eredményét. A következő megálló Karlsruhe, azaz a szövetségi alkotmánybíróság, abban a reményben, hogy a testület a szavaztok újraszámlálása mellett dönt.
A fellebbezést a hivatalos menetrend szerint február 19-ig teheti meg, és ezt meg is teszi.
Wagenknecht sajtónyilatkozatában reményét fejezte ki, hogy a bíróság – mint idézték – megerősíti a demokratikus intézményekbe vetett bizalmat és utat nyit a tisztességes választási eredménynek. Mindenekelőtt abból indul ki, hogy tavaly számlálási hibák történtek, amit befolyásolt a többi parlamenti párt is.
A bíróság egyelőre nem foglalt állást. A testület évtizedekkel ezelőtt határozatban mondta ki, hogy rendkívül szoros eredmények és bizonyított számlálási hibák esetén újraszámlálás szüksége.
Amennyiben az alkotmánybíróság helyt ad a BSW fellebbezésének és újraszámlálást rendel el, a párt visszamenőleg bekerülhet a parlamentbe. Ennek politikai következményei ugyanakkor messzemenőek lehetnének. A Friedrich Merz kancellár vezette, a CDU/CSU-ból és az SPD-ből álló koalíció elveszítheti abszolút többségét. A kancellárnak ebben az esetben új koalíciós partnert kellene keresnie, sőt az esetleges új választások sem zárhatók ki.